Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

36

Bertalanffi Pál sárospataki jezsuita rendfó'nök és parochus a maga szerzetének évkönyvei után beszéli 1759-ben, hogy: „A pataki franciscanusok közül is hitehagyottakká s az uj tévelygés követőivé lettek némelyek, kik a klastromot elhagyták. Midőn Perényi ezt látta, azokat, a kiket még ott talált a barátok közül, kiűzte s házukat és javaikat a kálvinistáknak adta.“ — A klastromot önként odahagyott barátok közt emlittetnek Kopácsi István és Sztárai Mihály, kik közül hol az egyiket, hol a másikat mondja a hagyomány utolsó pataki gvárdiánnak. Hihetőbb, hogy ez Kopácsi volt. — 1531-ben a kiürült klastrom helyén egy triviális iskola állíttatván, abban működött egy ideig, s aztán 1535-ben Bécsbe, majd 1542-ben YVittenbergbe látogatott el. Haza térvén, erdődi prédikátorrá lett s ő volt elnöke az 1545-dik évben tartott első erdődi zsinatnak. 1547-ben Nagybányára,

1549-ben pedig ismét Sárospatakra hivatott meg Perényi Gábor által, ki Csernaho községgel ajándékozta meg, melynek birtokában 1560-ban kelt királyi oklevél által meg is erősittetett. 1550 után zempléni Séniorrá lett. Jelen volt a praedestinatio tana fölött az 1561-ben Kolozsváron tartott zsinaton, melynek, valamint az ugyanazon évben Tarcalon tartott zsinatnak is ö volt az elnöke. Szilágyi B. István a „reformáció vezérének“ mondja, a közelkoriak pedig „szent és nagy Kopácsinak“ nevezték. (Magyar prot. egyháztörténeti emlékek. Sárospatak, 1860: 2, 11., 20., 25. stb. lap.)

1542/3-ban J)r. Szegedi Kis István, magyar.

1544/5-ben Harsányi István, magyar.

1544/5-ben Szigeti Imre {Zigerius, Eszékius), magyar.

Tőle maradt reánk a Dunamellék reformációjáról beszélő legrégibb okmány, a következő levélben:

„Mathiae Illyrico, carissimo amico suo, et in (’hristo Fratri, Emericus Zigerius gratiam et pacem precatur.

Tametsi Saepius ad te scribere volebam, quod memoria Tui, tarn alte animo meo infixa est, ut Tui oblivisci non possim: id tarnen partim propter diuturniorem peregrinationem et molestias cum numere meo conjunctas, partim propter afflictiones et pericula, quae nobis hic loci a Papae cultoribus quotidie intentantur, perficere adhuc nonpoteram. Sedjam rerum mearum, Conditionem et Ecclesiae — quae est sub Turcica dominatione—statum breviter explicare possum, quod ut rectius intelligas, ab initio ordiendum est.