Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
327 hogy Thúry Ferenc prédikátor Gyurkovics József helyettes alispántól — ki pedig csak zálogos úr volt Keresztáron — elbúcsúztatta a megholtat, ő tőlök pedig — kik örökös földesurak — nem. Bosszút forralva, bevádolták tehát a megyénél Thúry Ferencet. Farádi Vörös Ignác alispán Pribék János alszolgabirót bízta meg az ügy megvizsgálásával s az Danes Mihály megyei esküdttel kimenvén Keresztúrra, ott Vásárhelyi Nagy Sándort, V. Nagy Józsefet, V. Nagy Ferencet, Ns Fehérvári Anna Máriát, Ns Szentgyörgyi Annát és Simon Katalint kihallgatta, kik letett hitükre mindnyájan egyezö'leg vallották, „hogy jelen lévén a prédikáción, melyet abai prédikátor mondott, tudják nyilvánságosan, hogy a nevezett, többi beszédi között Isten-anyja szüzessége és nyilvánvaló szeplőtelen tisztasága ellen azt mondotta, hogy tisztátlan szült és hét hétig vérben fördőzve lévén, mint a többi: így tisztulásáért egy pár gerlicét vitt a templomba az oltárra. E mellett azt is, hogy három ellenségünk vagyon: a test, a világ és ördög, de vagyon még negyedik is, u. m. a sas, ki is lelki kenyerünket hatalmasan kezünkből ragadozza és közülünk is sokat elkapkod, de még erőtelenek vagyunk s ellene nem állhatunk. Szólnék, ha szólhatnék, de a nyelvem nem engedi“.1 Pribék János az 1762 julius 8-án Fejérváron tartott gén. gyűlésen tett eljárásáról jelentést, s a megye Thúry Ferencet — attól tartva, hogy megszökik — még a gyűlés tartama alatt elfogatta és a megyei börtönbe hurcoltatta. Thúry Ferenc a fogságban értesült az ellene emelt s lelkében még gondolattal is soha meg nem fordult vád részleteiről. Nagy alázattal kérte annálfogva a megyei közgyűlést, hogy mivel a vádak ellenében mind eredetiben meglevő halotti beszédének fogalmazványával, mind az annak elmondása alkalmával jelen volt tanúk által igazolni képes ártatlanságát: legyen kegyes tekintettel lenni egyházi állására és nemesi kiváltságára, s a vádlók tanúi mellett az általa megnevezendőket, különösen pedig abai Tettes Nzts Fördős Istvánt kihallgatni. 0 ártatlansága tudatában azok előtt s a hol parancsoltatik, pontosan meg fog jelenni, s ugyanazért magára nézve kéri azt is, hogy a míg az ellene emelt vádakkal bővebben megismerkedhetik, gyalázatos börtönéből bocsássák szabadon. Kérése a julius 9-én folytatólagosan tartott gyűlés elé lett terjesztve, de semmi részben nem teljesíttetett, hanem a helyett a megye elvádolta a Fölség előtt, hogy prédikációjában nem iszonyodott nyilvánosan és különböző vallásu emberek 1 U. ott T líöteg 206. sz. a.- kihallgatási j.-konyv.
