Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
19:5 A XVI-dik században népessége meghaladta az akkor faluk, ma népes városok, Lacháza, Fülöpszállás és Izsák népességét. 1614-ben Bosnyák Tamás füleld várkapitány és felesége Kenderesi Mária, II. Mátyás király parancsára az esztergomi káptalan által kiküldött hiteles személy által beiktattatik és vezettetik Szent-Tamás birtokába, melyet Bárius Borbálától, előbb Ghymes Ferenc, utóbb Fodoróczy György özvegyétől örökül megszereztek. De mert Kürthy István királyi és Vasvari György kanonok káptalani kiküldöttek a török miatt a helyszínére kimenni nem bátorkodtak, a váci várban eszközlötték a beiktatást.1 Bosnyák Tamásról Kohári Istvánra, mint vejére szállt Szent-Tamás, de ez nem sokáig örülhetett a községnek, mert a török uralom végén teljesen elpusztult, minélfogva az 1690-iki megyei összeírásban az elhagyott helyek közt Íratott össze s ott is maradt. Egykori létezését nevén kívül elpusztult templomának helye mutatja, mely a körülte terülő temető sirdombjaival még ma is jól kidomborodik. *9. Én Nagy-Pály Dániel teszek fogadást a böcsületes sz. korona előtt, a sz. Isten előtt, hogy ezentúl semmineműképen a sz. koronát meg nem botránkoztatom; ha pedig ez lenne — mely távol legyen — minden vénia nélkül ellegyek a sz. societásnak társasága nélkül. Ennek bizonyságára Írásomat és kezemet is adtam a böcsületes Senior uraimnak in Synodo generali Szalk-Szent-Márton. Anno 1657. die 14. marţii. *10. Az eredeti katalóguson világosan Sőkút van irva. Van ugyan nyoma, hogy a fejérmegyei Sókúton is volt ref. egyház; hogy azonban itt Sukuró értendő, mutatják az egyházak, melyeknek csoportjában említtetik. *11. Legénd. Pongrác püspök 1675-iki értesítőjében szinte említi azon kálvinista falvak közt, melyeknek saját prédikátoraik és eretnek gyakorlataik vannak. Mikor szűnt meg létezni a ref. egyház? bizonytalan. Ma evang. vallásu tótok lakják a községet. *12. Duna-Keszi Ma egészen rkath. népes magyar község. 1674-ben még fennállott, de Pongrác püspök azon falvak közt említi, hol a katholikus lakók közt más hitűek is vannak, eretnek kultusz nélkül. A török uralom vége felé elpusztult s 1690-ben az elhagyott helyek közt fordul elő'. Elszéledt lakosai csakhamar visszaszálongtak, mert már 1695-ben 1/i porta rovatott rá; de a ref. egyház nem állt fel többé, bár a község birtokosa a ref. Vattay család volt. *13. Cinkota. A Simándi-féle jegyzőkönyvből vett katalógusokon itt fordul elő először és utoljára mint ref. egyházzal és prédikátorral biró község; azonban 1675-ben Pongrác püspök is a kálvinista egyházak közt említi. A törökvilág megszűntekor pusztult el és pedig egészen, mert az 1690. évi 1 Hornyik J. : «Kecskemét Története.» I. kötet 246. lap. Földváry; Adalékok. 13
