Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
295 kevés számú emberek, kik nagyobbrészint nálunk mezei egynéhány pásztorokból állanak, könnyebben elmehetnek — ha szükségük vagyon — a szomszédos kath. helyekre istenitisztelet végett. Ad 5. Nem tavaszra, a mint az világosabb igazság a napnál, hanem csak csupán kaszálásra szoktak hozzánk némely Szepes, Zólyom és Árva vármegyei munkások két vagy három heti dologra lejönni. De mivel magunk tulajdon territóriumunkon nem latepatens kaszálóink vágynak: gazdáink kiviszik azokat a kaszásokat Pótharasznya és Nyársapáti nevű pusztáinkra. Pótharasznya lévén tőiünk négy, Nyársapáti pedig két mértföldnyire: alig jönnek ezek innepnapokon is városunkba haza, hanem az egész heti fáradság miatt vagy nyugosznak, vagy pedig Pőtharasznyától egy fertály órányira levő hartyáni helységbe, Nyársapáihoz pedig fél mértföldnyire levő abonyi és ceglédi városokba istenitiszteletre sokkal könnyebben elmehetnek. Ad 6. Senkit sem mutathat, annyival inkább soha sem bizonyíthat Tiszt. Esperes úr, kit mint apostatát valaha ezen körösi eklézsia protegált volna. És így fájdalommal szenvedjük, hogy próba nélkül való lamentátiókkal a felsőbb instántiák előtt odiosusokká tétettünk. Sipos Andrásnak és Patócs Ilonának apostaticus processusai még most is a Tts Ns vármegyének Sedriáján defluálnak. Nem kell vala hát azokat például az apostasiába felhozni, kik még apostatáknak lenni nem convincáltattak, és kik — a mint ők mondják — hogy soha kath. vallást nem profiteáltak, annak idejében meg fogják bizonyítani. Mert azt assignálni pro ratione quod est in quaestione, csekély Ítéletünk szerint, próbának nem tarthatjuk. Mária nevű lengyel leány hogy szokásunk szerint, de minden tudományunk, annyival inkább akaratunk kivül Űrvacsorájával egyszer élt: semmi okot nem látunk miért tagadnánk el. Mert hogy azt vagy valami ember városunkban, vagy pedig prédikátoraink arra persvadeálták volna, megmutatni lehetetlen; hanem valamint ennyi ezer, de különbkülönbféle conditiójú emberek közül mindeneket esmerni lehetetlen, úgy senkinek vétkül tulajdonítani nem lehet, hogy az olyan rossz és ismeretlen személy ab incognito másokkal együtt odajárulni bátorkodott; sőt inkább mihelyt azon rossz személynek cselekedetét megtudtuk, provocálni merészlünk mind Tts Vice-Ispán urunkra, mind pedig Mlgs Salbek Károly úr eö nságára; s nemde nem magunk voltunk-e a legelsők, a kik azon rossz személynek cselekedetét eö nságuknak önként feladtuk? És mivel eö Nságuk is ezen mi feladásunkkal nemcsak Contentáltattak, hanem becsüllötték is: csudáljuk, hogy itten vádolásunkra liozattatik az
