Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

212

ugyanott magános életet folytatott. Az új prédikátort a péceü nemes urak is kedvesen fogadván, a husvét-ünnepek után magukhoz szállították.

10. Dámány András utasíttatott, hogy a gyalázatos életű, s a felső-baranyai Traktus ellenére a kákicsi egyházba a mult évben gáládul befurakodott Szathmári Jánost nemcsak az egyházból, de a községből is lehető hamarsággal eltávolítsa.

A tanácskozmány egy nap alatt véget érvén, az Atyák haza mentek.

Ezen óv eseményei:

I. A monori összejövetel után Superintendensünk az említett 1000 ftra nézve bizonyosságot akarván szerezni, Debrecen város tanácsát, illetőleg Domonkos Mártont kérdezte meg; kitől azon választ nyerte, hogy amaz összeg ajándékozásokra csakugyan elkelt, s azon legyünk, hogy a 200 ftot Kenessei István kezeibe juttassuk. A Superintendens annálfogva egy Kőrösön lakó s Bécsbe készülő Demeter nevű görögtől el is küldte azt Komáromi Pál győri .prédikátornak, ki aztán 1749 április 11-dikén átadta az illetőnek, mint a nyugták bizonyítják. (Lásd Sup. j.-k. I. k. 404. 1.)

11. Ezen évben néhány vaiszlói ember harmad, bogdásai pedig negyed ízben ment Bécsbe oly célból, hogy ha templomuk és paplakuk nem adatik vissza, legalább templom és papiak számára más hely adassék nekik. Maguk szegények lévén, másoktól kértek kölcsön útravalót. A küldöttek julius végén értek haza, hozván magukkal a Helytartótanácstól Baranyamegyéhez egy rendeletet, melyben meghagyatik a megyének, hogy ezen egyházakat ne háborgassa, s mások által háborgattatni ne engedje, hanem ő Felségének további intézkedéséig hagyassanak az eddigi állapotban. Az eddigi állapot pedig ez volt: az egyházak templomaiktól megfosztattak, a prédikátorok a parochiákből kifizettek, sőt még a községből is távozni parancsoltalak. Ezek azonban, bár a megye és a pécsi papság mindent elkövetett, hogy őket eltávolítsa, vagy legalább arra kényszerítse, hogy minden papi szolgálattal felhagyjanak, — a Senior gyakori biztatásaiból, s főként Isten kegyelméből erőt merítve, ellentálltak üldözőiknek, s híveik közt azok szegényes lakásaikban nyomorogva végezték, úgy a hogy, a sz. szolgálatot. Most már az említett rendelet után akadály nélkül folytatják hivatalukat a papiakon kívül. A bogdásai egyház december 29-dikén folyamodott ugyan a pécsi főhelynőkhöz, kérvén: 1. hogy a reformátusoktól elvett s most a káptalan hajdúja által lakott papiak visszaadassék. 2. Hogy a prédikátornak engedtessék meg a halottaknak a temetőbe kikisérése: de ily választ kapott:

„Anno 1749. Die 29 Decembris. Praesenti instantia in Oonsistorio Capitulări relata existente determination est;