Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

cselekszem, hogy a Tiszt. Visitátor urak a tiltott ruházkodás mellett továbbra is makacsul megmaradókra nézve szigorún inquiráljanak, a hallgatókat komolyan és pontosan kikérdezzék, a makacsokat és zablátrágőkat, nagyokra és kicsinyekre való tekintet nélkül, az elmaradhatlan büntetésnek rájuk szabása végett, az illető helyre följelenteni el ne mulaszszák, hogy a királyi rendeletnek, mely a Superintendensektől ezt kívánja : ut moribus Ministrorum etc. ekképen is elég tétessék.

Említett tassi összejövetelen az is el lett végezve, és a Seniorok által körlevélben hirdettetett, hogy a prédikátorok, miután német módra ruházkodni megszűnnek és a hazai prédikátorok szokása szerint kezdenek öltözködni: a bajuszuk leborotválásától tartózkodjanak, s ajkaikat azzal ékesítsék. Az engedelmeskedők dicséret nélkül nem maradnak ; — de meglássák az engedetlenek, hogy büntetésbe ne kerüljenek.

Miként pedig a sánta követi a lőcslábut (vara vibiam sequitur): épen úgy vonja egyik visszaélés maga után a másikát. Posterioribus hisce demum temporibus observatum est Neo-Academicos quosdam, ejusmodi braccis seu caligis Germanicis, pudicitia in super habita úti, quae anteriori a parte conspiciendum praebent tuber quoddam (parcite Lectores talia scribere coacto) constans ex verendis, panno in globum ita coactis, ut in oculos obviorum perfacile incurrat, tubere hoc paucis nodulis braccae panno assutis, cohibito, ne prolabatur. Tanto magis, quod talibus tunica ita est aptata, ut illa infra ventrem gestantis perpetim aperta maneat, et duae imae tunicae partes, ita a se mutuo remotae stent, ut ad primum aspectum tuber verendorum appareat. Judicate .Fratres, an salva honestate ac verecundia hoc fieri possit? An non, tale suum tuber ac globum ostentantes, mentibus aliorum ingerunt, pudicitiam sibi vénáiéin esse? In stuporem datus sum, et summám in admirationem raptus, cum id monştri primum mihi vidisse contigit, et, dum ostentantem pudor destituisset, me spectantem pudor incessit. Sciant tales, exemplare opprobrium in se decretum iri, postea quam caligis ejusmodi, pudicitiam profligantibus uti comperientur. Vah proterviam ac propudiumin Sacrorum Ministro haud tolerandum. exemplari ignominia in refractarios statuenda coercendum ac propulsandum.

Tapasztaltatott, hogy egynémely oskolamesterek az állásuknak megfelelő hosszú dolmányt (vestis talaris), mint róka a bőrét, nemcsupán a szomszéd községekbe ránduláskor, hanem lakásuk helyén is, valahányszor az ifjúi szilajság és viszketeg diktálja, világias öltözettel cserélik föl, holott pedig az egyházi törvények III: 5. §. megtiltja a világi