Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

131 a Helytartó-tanács útján megadatott a semmi különös vigasz­talást nem adó válasz, melyben az mondatik, hogy () Felsége, mint hű alattvalóinak, katholikusoknak úgy mint az evangé­likusoknak édes Anyja, tanúsítani kívánván mindenek irányá­ban királyi jóakaratját és anyai indulatját: kegyelmesen meg­erősíti. kegyes emlékű atyjának és elődjének az 1781-dik évben a vallás dolgában kiadott és április 6-án publikált resolutioját; s annálfogva legkegyelmesebb akaratja, hogy az mindkét feleke­­zetbelieknek, katholikusoknak t. i. és protestánsoknak zsinór­­mértékül szolgáljon, s hogy pontosan megtartassák mindaz, a mi abban az esküvésre nézve mondatik; és ha valakinek személyes sérelme s panasza van. azt saját neve alatt 0 Fel­ségénél vagy a Helytartótanácsnál kérelmezheti, és orvoslást fog nyerni. (Lásd sup. j. k. I. 202—3. lap.) E rendelet minden megyének megküldetett, hogy közhírré tegye. Az 1742-dik év annyiban is szomorú emlékű a prot. ekklé­­siákra és prédikátorokra nézve, a mennyiben szeptember 15-én a Helytartó-tanács 0 Felsége nevében egy ren(Tőletet Tiöésátó11 ki, melyben megparancsolja a prot. prédikátoroknak, hogy engedjék meg a bábáknak a keresztelést. E rendelet kibocsá­tására alkalmat'-ácrítF111 a'pécsi püspök Berényi Zsigmond, ki a mint püspöki székébe lépett, mindenképen azon volt, hogy egyházainknak s különösen a Tolnában és Baranyában levőknek, mely megyéknek egyszersmind főispánja is volt, veszedelmet szerezzen, s a melyeket a közelebbi években a legkeresettebb módon háborgatott. A jelen év nyarán pedig a ref. ekklésiák sorba látogatására határozta el magát, keresve az alkalmat, hogy árthasson. A visitatio alkalmával bement a reformátusok templomába, s az illető prédikátortól töviről-hegyére megtuda­kozta: „Mikor épült a templom? miféle sz. edények vannak? s azokat előhozatván, szorgosan megvizsgálgatta. Mennyi a hall­gatók száma? mi a papi fizetés pénzben és gabonában? miként szolgáltatja ki a prédikátor a sakramentomokat és miként véle­kedik azokról ? szükség esetében miért nem engedi meg a bábáknak a keresztelést?“ Ez utóbbi kérdésnél hosszasabban időzött, elmondván, hogy a mi prédikátoraink sok — keresz­telés nélkül meghalt — gyermeknek elkárhozását okozzák, de ő térden állva fogja kérni a királynét s mindaddig nem nyugszik, míg ki nem nyeri tőle, hogy királyi tekintélyével ezen istentelen akadékoskodásnak gátot vet. És csakugyan bevádolta a keresztelésnek általa kifogásolt meg nem engedése miatt a ref. prédikátorokat a Helytartó-tanácsnál, — a Simon­­tornyán julius 24. és 25-én tartott megyei közgyűlésen pedig" ünnepélyesen kijelentette, hogy ő Tolna- és Baranyamegyékben egyátalában nem tűr eretnekeket, és rajta lesz, hogy kipusz­tuljanak azokból. S a mint mondta, akként cselekedett. Sorba foglalta a templomokat, elüldözte a prédikátorokat, s térítési 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom