Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
106% 4¥i0 a Superintendent jövő évi marţius 22-ére Duna - Vecsére tűzött ki Consessust, körlevélben tudatván a föTivatandőkkal, hogy vizsgára jelenjenek meg, s hogy mik lesznek a vita tárgyai. i Ugyanekkorra Vecsei Istvánt is, ki akkor a tolna-szentgyörgyi ekklésiában viselte nagy latorsággal a papi sz. hivatalt -— megidézte, meghagyván neki, hogy a jelzett napon okvetlen megjelenjen, s adjon számot, hogy mi okon és jogon ült be az egyházi felsőség akarata ellenére előbb a nagy-dorogi, s aztán a szentgyörgyi ekklésiába? Ez intézkedését a Superintendensnek más körülmények is parancsolták. Midőn ugyanis Vecsei István a szathmári ekklésiában predikátoroskodott, az történt, hogy teljesen egészséges felesége éjszakának idején, midőn a papiakon a férjen kívül senki sem volt jelen, nagy hirtelenséggel meghalt. Több terhelő körülmények azon súlyos gyanút költötték az ismerősökben, hogy feleségének életét saját kezeivel oltotta ki; annyival inkább, mert azt a megyei hatóság vizsgálata nélkül, a mi pedig egy ilyen nagy fontosságú esetben nem lett volna elhanyagolandó, nagy hamarsággal eltemette. E nagy bűn hire napról-napra nevekedve terjedvén, a szathmári ref. egyház első prédikátora s a hasonnevű traktus Seniora Igó György, ki azon időben, midőn Vecsei István felesége meghalt, épen távol volt ekklésiájától. — minden erejével azon volt, hogy paptársát a feleség-gyilkolás vádja alól kitisztázza; midőn azonban ebben fáradoznék, Vecsei István — mint átalános vélekedés volt — nem bízván igazságában, megfutott, s gyermekeit, házi-butorait és egyébféle javait, melyek futásában gátolhatták volna, hátrahagyván, csupán pénzét — melylyel sok paptársai fölött bővölködött — vitte magával. Egy ideig Magyarország különböző helyein lappangott és ólősködött; majd Németországban, jelesen Lipcsében vonta meg magát. Ottani tartózkodása alatt újra megnősült, azonban kevés idő múlva második feleségét is elhagyva, ismét visszajött Magyarországba. Nehogy pedig fölismertessék, a távol eső Baranyában keresett magának búvóhelyet, s a Vecsei nevet Galambosra változtatva, Terehegyen viselt papi hivatalt, — nemcsak, hanem magát orvosnak hirdetve, a papság mellett orvosi gyakorlatot is folytatott. Hasztalan volt azonban az alakoskodás, mert végre felismertetvén, elfogatott és Siklóson börtönbe vettetett. Ügyét az ottani világi hatóság vette vizsgálat alá, azonban á Batthyány Lajos gróf s Cancellár tulajdonát képező siklósi roppant uradalom kezelője, az ágost. hitvallású Szlávik Mátyás pártját fogván, mindenek csodálkozására szabadságát visszanyerté, de azon megszorítással, hogy Baranyamegyében maradnia nem szabad. Visszanyervén szabadságát, újra papi hivatalra vadászott, s Patai János Superintendens és az összes sz. Presbyterium
