Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
93 tözött. Itt kilenc évig szolgálván, 1712-ben a szathmári egyház vitte el prédikátorául,1 s ott 1713-ban egyházmegyei jegyzővé, 1719. január 31-én a szathmár-németii gyűlésen esperessé, 1721. junius hóban pedig a tiszántúli ref. egyházkerület generalis-scribájává választatott.2 3 Szathmáron 11 évig lelkészkedett, de ottani lakása nem volt békés és nyugodalmas, különösen a végső években teljesen elvesztő gyülekezete szeretetét és tiszteletét. Mi volt ennek oka? Az-e, a mit egyik egyháztörténet-irónk mond : „Helmed igazgatásra termett ember volt, Szathmár pedig soha sem szerette, ha igazgatták'?“ 3 nem tudjuk; de hogy az utóbbi a legnagyobb mértékben kíméletlen tudott lenni az iránt, a kit nem szeretett: annak kiáltó bizonyítványát adta amaz írásában, melyet 1723. március 5-ikén a szathmári egyházmegyéhez nyújtott be, s melyben a többek közt ezt mondja: „Nemhogy mostanság lett volna kedves lelkipásztora ő kegyelme az eklézsiában a nemes tanácsnak és községnek, de elmúlt öt vagy hat esztendeje, hogy egyedül csak némely városunk elöljárói e község kedve és akarata ellen, még pedig post longas disserptationes tartották s marasztották meg az eklézsiában ő kegyelmét az eklézsia és ő kegyelme becsületéért, lo. azért, hogy magának is régóta volt kivágyása a mi eklézsiánkból, a mint a Kőrös-Kecskemét felé való levele írásiból kitetszik, s velünk contentuma nem volt- 2o. A collegatusságban gyakorta való viszálkodásban élvén, mostan tetszik ki valósága. 3o. Salva existimatione clarissimi Dni Helmed fatendum est, hogy ő kegyelme tudós ember, de tanítása ő kegyelmének igen sikertelen s könyörgései is buzgóság nélkül valók voltának. 4o. Szomszédságival sokszor altercatioban szokott élni az ő kegyelme cselédje. 5o. Maga cselédit ő kegyelme jól igazgatni nem tudta vagy nem akarta, és felesége nem belső eklézsia-rendhez illendőképen viselte magát. 6o. Feleségével ritkán szokott békességben lenni, mely miatt az eklézsiában sokaknak botránkozás volt ő kegyelmek élete. 7o. A nagy levitásnak miatta mindent akarván tudni Helmed uram, sokszor olyan dolgokat vitt a kathedrába magános indulatból, a kik nem az Isten székét illették volna, és többször valóság sem volt a dologban.“4 1 A Szathmár városi számadáskönyv szerint április 12-én mentek érte szekerek. 2 Tóth Sámuel: «Adalékok a tiszántúli ref. egyházk. történetéhez.» I, füzet 97. lap. 3 H. Kiss K. : «A szathmári ref. egyházmegye története.» 312. 1. 4 Szathmári ref. egyházmegye levéltára II. r. I. oszt. 10. sz. — Bartók : «Szathmárnémeti története.» 152. lap.
