Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
166 István után 1581-ben Márton napkor Debreceni Tulyok Ferenc vitetett be ünnepélyesen az iskolába, de kora halállal mult ki s könyvei a város könytárának jutottak. Ezt követte 1583-bai Johannes Agricola Pástoris. Majd 1586-ban Szárászi Ferenc, ki mint debreceni pap végezte életét. 1588-ban Tolnai Katona Miklós.1 2 1590-ben Tolnai S. János, 1592-ben Hercegszőllősi Gáspár, Vörösmarti Illésnek, a superintendensnek fia, ki 1607-ben Ráckeviben szinte superintendenssé választatott.3 Ezt követték a superintendensségben: K. Molnár István, Monostori János, Siniándi Mihály, Barsi János és Taxi György jelenlegi kecskeméti superintendens, az úrban kedves atyámfia. Hercegszőllősi Gáspár után Patakról Tolnára vitetett rektorul Siklósi Péter, ki ámbár nem volt akadémikus, de azért elég tanult és egyszersmind tréfás ember volt, ki 1595-ben hunyt el az úrban. Özvegye Decsi Gáspár leánya volt. 1598-ban Tolnai Borbély (Rasoris) István. Decsi Gáspár meghalván, helyébe prédikátorul Búzás Mihály vitetett 1597-ben. A hadi mozgalmak miatt a város egy ideig elpusztultan állott.3 Búzás Mihály után Borbély István viselte a predikátorságot, ki 1607-ben ordináltatott Ráckeviben. Innét Samarjába ment át s aztán Szőnyön, Komárom mellett halt meg. Fölváltotta hivatalában Földvári Ambras; tanult és tréfás ember, ki Ursinust, Bucanust s Aretiusnak „Examen theologicunr‘-át magyarra fordítá. Miután nyolc évig működött volna, következett utána Laskói F. István. Ennek Hercegszőllősi Mihály s majd ez váratlanul meghalván, Szőllöskei Ferenc foglalta el helyét. Ennek pedig engemet tettek utódává, az 1634-dik év Szent Györgynapján Soltról Tolnára hívattatván. A zűrzavaroktól fogva szolgált iskola-rektorok elösorolásával talán nem kellene vesződnöm; mindazáltal nem lesz felesleges előszámlálni azoknak nevét is, kik így következnek: Vörösmarti István, Somlyai Mátyás, Szakoni Balázs, Tolnai S. János, Békési Mátyás, Pathai Sámuel, Oroszi János, 1 1589-ben Debreceni Borégető Miklós volt a tolnai rektor. 2 A Pathai S. által megnevezett tolnai rektorok mindnyájan megfordultak Wittenbergben és pedig a következő sorrendben : 1558-ban Doniból Wragowits Péter, Kecskeméti Mező János 1562-ben, Tolnai P. Bálint 1573-ban, Baranyai Piso Fábián 1577-ben, Enyedi Jakab 1577-ben, Debreceni T. Ferenc 1579-ben, Tolnai K. Miklós 1583-ban, Szárászi Ferenc 1581-ben, Tolnai István 1587-ben, Tolnai S. János 1587-ben, Hercegszőllősi Gáspár 1589-ben. 3 Búzás Mihály 1600-ban Kecskemétre ment prédikátornak és vele együtt — ob tumultus bellicos — sok református lakos költözött oda úgy, hogy a Baranyából elbujdosottakkal együtt csaknem egy egész utcát formáltak. A hagyomány szerint a tolnai collegium ifjúságának nagy része is Kecskemétre ment Búzás Mihálylyal.
