Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai

lalterítőt vesznek 4 Ft-ért, és 50 dénárért. 1680. szeptember 16-án a járvány miatt rendkívüli mosónőt alkalmaznak, aki 85 dénárt vesz fel. Már 1684. szeptember 30-án sáfrányt szereznek be és egyéb gyógyszert 4 Ft-ért. 1687. július 26-án hal­lunk arról, hogy külön ostyasütőjük van, amelyet 2 Ft-ért javíttatnak (és 85 dé­nárért). Ugyanezen évben borkövet is adnak el (cremor Tartari). Már 1688. ja­nuár 19-én 20 font borsot, 10 font gyömbért, 8 font rizst, fél font szerecsendiót, stb. vesznek Neustadtból 24 Ft-ért. Ugyanakkor lóékességért adnak a bőrkereske­dőnek 3 Ft-ot. 1694. június 5-én arató sarlóért 15 dénárt fizetnek. (Július 2. Sar­lósboldogasszony.) Ez évben 40 dénárért mustártartót vesznek. 1711. június 17- én a vikáriusnak flostromért 1 Ft-ot adnak. 1713. október 3-án borbélyszéket ké­szítettnek 1 Ft 90 dénárért. 1735 januárban karfiolmagvat vesznek. 1763. április 9-én fenyőmadarakért 40 dénárt adnak ki. 1764. február 3-án nagy atlaszt vesz­nek, amely 141 térképet foglal magában, 10 Ft-ért. Ugyanaz évbe egy font pis­kótát szereznek 80 dénárért. 1764. február 23-án fél uncia kámfort szereznek 21 és fél dénárért. 1793. május 15-én 291 zsemlyét vesznek a péktől 4 Ft 51 kraj­cárért. 1816. december 6-án 7 mérő napraforgómagért 22 Ft-ot adnak. 1817. feb­ruár 7-én 2 indiai kakast (törpe, parlagi) vesznek 9 Ft 30 krajcárért. 1823. de­cember 7-én 12 szalvétát és asztalterítőt szereznek 16 Ft-ért. 1818. augusztus 5- én szivacsot kap az ebédlő az edények törlésére, 1 Ft 45 krajcár értékben. 1846. november 13-án glauber-sót és szemvizet szereznek. 1848. július 2-án a Kossuth­­hoz intézett levél elküldésére 50 krajcárt adtak ki. (Kár, hogy nem ismerjük a le­vél tartalmát!) 1848. júniusban 22 Ft 19 krajcárért birsalmát adtak el a kertjük­ből. 1837. szeptember 19-én olvasunk először 2 Ft 18 krajcárnyi krumpliról (Pro crumplis!), eladdig nem volt úgy látszik használatban. (A krumplit, vagy burgo­nyát a XVIII. században Csehországba ír szerzetesek hozták.4110 Az ország felső részére Sziléziából, alsó részére német katonáktól behozva terjedt el a XVIII. században. Legrégibben 1654-ben titkon Németországból hazajött protestáns diá­kok hozták be Wesselényi nádor alatt. Mivel mérgesnek tartották, csak nehezen lett népszerűvé. Franciaországban XIV. és XVI. Lajos, Poroszországban Nagy Frigyes asszisztenciájával próbálták terjeszteni.480 481 Különben csak a XIX. század­ban tudták az uraságok a jobbágyokat nehezen rászoktatni. Az éhínséges eszten­dők azután általánossá tették. A morvaországi Zsarovicén a Szűz Máriáról elne­vezett templomot 160 évvel ezelőtt építették arra a helyre, ahol már a XIII. szá­zadban is templom állott. A templomot most restaurálták, s ebből az alkalomból a lapok megemlítik, hogy ebben a községben 1805-ben a napóleoni háborúk idején egy éjszakára megpihent Ferenc osztrák császár és Sándor orosz cár is kíséretével. Akkoriban a községben oly nagy volt az ínség, hogy a község plébánosa csak sós burgonyával tudta megkínálni a magas vendégeket. A községben ugyanis akkor már néhány év óta termesztették a burgonyát.482 480 AKL I. köt. 306. p. 481 Vö. ÉT 18 évf. 1963. január 27. sz. 119-120. p. 482 Vö. MK. 51. évf. 310. sz., 1961. november 13. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom