Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

Bevezetés

vonatkozó hatalmas menyiségű anyagot őriznek. (Az első városi jegyzőkönyvet (1606-1609) a szerző nem kutathatta, mert az az anyaggyűjtése idején lappangott,7 így csak a kötethez készített indexet használhatta.) A XVI-XVIII. századból a Vasvári Káptalan jegyzőkönyvei és a szombathelyi városi protokollumok, amelyek a XVI. század legvégétől hiánytalanul megvannak, a város múltjára vonatkozó hatalmas mennyiségű anyagot őriznek. Mindezekből a város késő középkori-újkori története, művelődéstörténete kitűnően megismerhető. Amint az elkészült szövegrészekből kitűnik, a szerző kitekintett az Árpád-korra is. A vonatkozó forrásokat nagyrészt összegyűjtötte és egyes esetekben, mint a vár és a templomok, részletesen tárgyalta. Munkájának súlypontja azonban a XVI-XVII. század.

Feltehetőleg még a harmincas években készített jegyzetei segítségével az 1950-es években állított össze egy-egy témáról, a tervnek megfelelően összegzéseket. Egyes fejezetek szinte teljesen elkészültek, mások nem, vagy csak néhány soros feljegyzést tartalmaznak. Előfordul, hogy egyes témákról több változat is készült. A szerző a forrásanyagot tematikus egységekbe rendezte, és munkája címének megfelelően, szinte adattár szerűen sorolta fel és állította össze. Gazdaság- és ipartörténeti érdeklődése miatt különösen bőséges a céhekkel és a szombathelyi heggyel foglalkozó fejezet. E sajátos, tematikus forrásgyűjteménynek nevezhető, témánként külön-külön jegyzetelt kéziratrészeket célszerű volt elkészült formájukban, változtatás nélkül közölni. Néhány esetben az eltérések miatt egyes témakörökből több változatot is tartalmaz a kötet. Ezek tartalma a különböző időben történt összeállítás miatt nem pontosan fedik egymást. A sajtó alá rendezésnél a kézirat szövegét és jegyzeteit gyakorlatilag nem változtattuk meg. Az anyagközlő jelleg miatt ez nem volt lehetséges, és szükségtelen is lett volna. Egyes esetekben rövid, néhány soros feljegyzéseket, amelyek lényeges új információt nem adtak, elhagytunk. Sok esetben üresen kellett hagyni a jegyzeteket, mert a szerző nem töltötte ki a jegyzetszámokat és ezeknek pótlására nem vállalkozhattunk.

Súlyosabb probléma két oklevélnél, ill. eseménynél merült fel: az egyik egy 1264-es adománylevél, a másik a vár XIII. század végi említései. Ezeket az okleveleket már szinte egy évszázada tévesen vonatkoztatják a Vas megyei Szombathelyre. 1264-ben IV. Béla Lippoldus mosoni polgárnak adományozta a Szombathely és Perun közti Kál fold fejét.8 Csánki Dezső9 ezeket a falukat a Vas megyei Szombathellyel és nyugati szomszédjával, Perint faluval azonosította és feltételezte azt is, hogy Kál köztük fekszik. Később mások, így Horváth Tibor Antal is, a Karicsát ennek a Kálnak a leszármazottjának tartották. Ugyanígy a vasi Szombathelyre vonatkoztatta Győrffy György10 és Károlyi Antal11 is. Ez az 1264-es oklevél azonban nem Vas megyére, hanem Mosonra vonatkozik (Neusiedl am See - Nezsider, és Pamdorf-Pándorfalu, a köztük fekvő Kál elpusztult).12

7 Az azóta előkerült kötetből készült regesztákat lásd: BENCZIK-DOMINKOVITS 1993.

8 UB 1955. 443. sz.

9 CSÁNKI 1894. 785.

10 GYÖRFFY 1970. 213.

11 KÁROLYI-SZENTLÉLEKY 1967. 30.

12 UB 1955. 443. sz.

7