Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

5. A városi céhek és egyéb foglalkozások

forintot adni, melynek fele a mestereké, fele a legényeké. Mente nélkül nem szabad a városban sétálni, különben 16 pénz bírságot fizet.

10. Ha a legény beteg, költséget adnak rá a legények ládájából, és két legény fogja őrizni (ápolni), de csak "az munkának elhagyása után". Ha felgyógyul, visszafizeti, amit reáköltöttek, ha meghal, amije maradt, az atyamester házához viszik, eladják, az adóságát kifogják, a többi atyafiaié lesz.

11. A legény 4 órakor kel, 9-kor fekszik. Szent Mihálytól húsvétig gyertya mellett munkálkodnak. Ennek kezdetekor tartozik a mester a legénynek egy lúddal és egy pint borral.

12. "Ha a legények egymásnak tisztességet nem tesznek süvegvetésből, annak birsága 16 pénz". Ha egymást szidalmazzák, egy, ha összeverekednek 2 forintot kell fizetni annak, aki kezdette.

Amely legény "lölköt mond" (káromkodik), 40 pénzt fizet. Ha inassal játszik az utcán, díja 10 pénz.

13. Ha megrészegedik és az utcán "kiát bayát" és szitkozódik, 40 pénz a büntetése. Ha himpellérrel jár, eszik, barátkozik, 1 font viaszt fizet. Ha az utcán vagy korcsmán kockát játszik, vagy pénzben kártyázik, 50 pénzt fizet. Aki tisztességeli embernek nem ád tisztességet, 20 pénzzel tartozik, aki szállásán kívül alszik, büntetése 1 font viasz.

14. Ha az inas hiába vár a legényre este tízig, kap tőle egy icze bort. A legény viszont tartozik tanítani az inast, mert az veti meg ágyát és mossa a lábát.

15. Aki a temetésről elmarad, birsága egy font viasz, aki kibeszéli, ami a céhgyűlésben történt, 50 pénzt fizet. Ha az atyamesterhez hivatja a dékán valamelyik legényt és nem jelenik meg időben, egy font viaszt kell fizetnie.

16. A dékán kor szerint sorra kérdezi, "kinek van panasza?". Akinek van, felkel és "panaszt tesz az atyafiak előtt". A legények tartoznak vasár és ünnepnap templomba menni, misére és prédikációra. Aki elmulasztja és kitudódik, egy font viasz a birsága.

17. Ha egy legény gonoszát tesz és utána elszökik a városból, "utána írjon az egész Czéh, az Pöcsétet reá vetvén", míg nem tisztázza magát a mesterek előtt. Aztán mehet, ahová akar. Ha a birságba belenyugszik, a felét elengedik, ha rugdoz "és a béjárásnak óráját elmulattya" (tehát a céhgyűlésről elmaradozik), annak nem engedik el a font viaszt.

18. "Minden esztendőben tartoznak az legények az Attyoknak új eszetendőt vinni, az Attyok is tartozik egy tisztességes vacsorát nekiek adni és ahoz hegedőst is fogadny".

19. A legények ládájából pénzt csak a dékán engedélyével szabad kivenni. Ha a legény el akarja hagyni mesterét, "annak előttö két héttel búcsúzzék el tőle". Ha idegenből jött legény, annak az Atyamesternél kell megszállnia, másutt nem szabad. Fegyverét sem veheti le a derekáról másutt, csak az atyamester házánál, ha mulatni akar. A céhnek voltak vidéki mesterei is.

160