Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
5. A városi céhek és egyéb foglalkozások
valahun és azután be iönne a Czehbelj Legények közé, birsága leszen hat forint". 2. Ha a dékán a legényeket szóval "vagy egyébként" bántaná, két annyit fizessen, mint egy "közlegény". Ha mester ellen lenne panasz, a céh fog ítélni "az Czéhnek rendtartása szerént". 3. A munkát kereső legényt a dékán viszi el egy mesterhez. Két hét múlva a legény kérdezze meg a mestertől, "ha szereti e munkáját avagy nem", hogy azontúl a mester ne vethesse szemére, hogy tudatlan, és bérét sem szállíthatja le. A mester is kérdezze meg, a legényt "szereti e a szállást avagy nem". Ha a mesterek és legények együtt lakoznak, és a dékán szólni akar, "az mely Legény megh nem halgatná, hanem kiáltana", 40 pénzt fizet. Mikor a céhbe mennek "az mely legény az kulch vitelt elvéti, úgy mint Czéhláda kulchát", birsága 1 font viasz. 4. Ha idegen legény jön a városba, két hétig az atyamesternél tartozik dolgozni. Aztán melyik mesterhez kerül, attól jár egy pecsenye, meg egy pint bort a dékánnak. A gazda pedig tartozik adni a legénynek egy tisztességes ágyat és fejémemű mosást. Az inas pedig minden este megveti a legény ágyát és szombatonkint megmossa a legény lábát. 5. Ha mesterlegény jön a városba, hozza magával tanulólevelét. "És ha valamely Czehben tanult legény jövend ez Városra, tehát az ki nem Czéhben tanult leghen, föl kellyen és az ki Czehben tanult legen, helyet adion neki az Mester". "Az mely leghen pedigh apród esztendőt ki nem töltöttö (!), úgy mint az három esztendőt fél heti bér nélkül, tehát annak mívet ne adgianak". 6. Amely inas kitöltötte a három évet és már heti félfizetése (18 pénz) van, mikor belép a legények közé, tartozik egy pénzt letenni. A legény fizetése 35 pénz hetenkint, ha megérdemli, ha nem, kevesebb. Ha meg van vele mestere elégedve, heti 5 pénzt (italpénzt) adhat neki. A gazda tartozik: reggel 8 órakor fölöstökömöt adni (sajtot és kenyeret). "Ha penigh a gazdának nincsen értéke (pénze) reá, ne tehessen róla". Vacsorát nyáron hétkor kap, de utána tovább kell dolgoznia "az míg lát". "A téli dolgot minden legény tudja". Ha a mester bort iszik ebéd és vacsora fölött, adjon legényének is 1-2 pohárral, "mikor lehet". 7. "Töröt tol kötés és tol mosás is övék. Az legény ő maga selyméből szabad legyen ő farkára egy gombot kötni, és egy szárat kezén vertet baráttyának az eőmaga selyméből. Az vont ezüst gomb mosás is övék és minden héten egy kapcza fűzőt, ha mikor találkozik, az Mestere selyméből csináljon". 8. Ha legény felolvastatja az ariculust, fizet 12 pénzt, ha idegen, céhen kívül álló, 50 pénzt kell letennie, céhben tanult legényt feljebb kell ültetni az asztalnál, mint a nem céhben tanultat. 9. Minden legény két héten belül tartozik megadni a társpoharat. Ha nem teszi, nem dolgozhat. "És ha valamely legény mestere híre (tudta) nélkül munkálkodnék magának, tartozik bírságot 50 pénzt letenni és annak fölötte valamely legény falun vagy városon magának munkálkodnék, tartozik 4 159
