Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
1. A város területe
1. A város topográfiája » Szombathely területe - története Szombathely területe a történelem előtti korban is lakott volt. Az oladi út mentén mikrolitok, a Pohl téglagyár területén bronzkori temetők, a kenderesi téglagyárnál putrilakások és a város belterületén szórványos kerámiai leletek igazolják. A kelta pénzverés területére esett.1 Lakott volt a római megszállás idején, mint azt legrégibb római feliratos köveink az emonai (laibachi) kereskedők fogadalmi emléke Aegnoma tiszteletére, bizonyítja. Neve is bennszülött név: Sabaria, melyet a rómaiak egyszerűen átvettek. Fekvése - a Gyöngyös és Perint között - a Sopron-Pettaui borostyánszállító út mentén, majd a római uralom alatt jelentős kereskedelmi hellyé tette. Ezért kapta felsőolaszországi kiszolgált katonáit telepesekül, s Claudius császár alatt Colonia rangját, tehát provinciális várostól elérhető legmagasabb önkormányzatát is. Pannóniának sacralis - vallási - központja volt, ahol a provincia feje székelt. Helyőrségéről azonban sosem hallunk, bár közvetlen a város közelében, a mai Kozári majornál ma is teljes épségben áll egy római Castrum - katonai tábor. Volt a városnak vízvezetéke - a rohonci hegyekből vezették le a vizet - ólomcsöveinek egyetlen fennmaradt feliratos darabját ma a keszthelyi Múzeumban (Damy gyűjtemény) őrzik. Hatalmas középületeinek márvány és gránit töredékei a szombathelyi Múzeumban találhatók. Gabonaraktárainak, amphiteátrumainak, templomainak emlékeit feliratos kövek, Domitianus császár ott tartózkodását római történetírók és ott kiadott rendeletéi őrzik. Mozaikpadlói, a IV. század közepéről származó hatalmas bazilikája szépséges mozaikokkal, cella trichorája már a kereszténység emlékei, csak úgy, mint keresztény temetőjének feliratos kövei, 7 ágú mécsese zsidó vagy keresztény emlék (afrikai provinciák és a Rajna-menti leletek párja). Német archaeológusok Szombathelyre teszik egy mázas (barna vagy sárga) edényeket gyártó üzem helyét is. Az előforduló sok terra sigillata edény és feliratos töredék módos, tehát igényes lakosság használatára való, felsőitáliai, gall és reinzabemi gyárak terméke. Lakosai közül sokan szolgáltak a hadseregben, az egyetlen szombathelyi csapatnak Lancearii Sabarienses emlékeivel a British Múzeumban találkozunk. 1 PAULSEN 1933.
