Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

A külföldi írók közül A. Lecoy de la Marche és K. Schrödl Györszentmárton, a bollandista H. Delehaye, Pauly-Wissowa Real-encycpopädie-je és a beuroni bencés J. Uttenweiler Szombathely mellett foglaltak állást.21/3

•

Ha végig tekintünk a vita kritikus pontjain, láthatjuk, hogy az tulajdonképpen három kérdés körül forgott:

1. Volt-e Pannóniában több Savaria?

2. Igazolható-e Szent Márton születéséről valami hagyomány Pannonhalmán? (Ezt a bencés írók általában bebizonyítottnak tekintik.)

3. Milyen régi időre nyúlik vissza Szombathelyen Szent Márton tisztelete, ill. az a hit, hogy Szent Márton ott született?

I.

Az ókori Pannóniában — ezt egyik fél sem vonta kétségbe — csak egy Savaria létezését igazolják a római ítinerariumok, feliratos emlékek stb. Az teljesen közömbös, hogy az életrajzban említett oppidum vagy civitas kifejezés egykorú-e avagy interpolált.

Kétségtelen, hogy — a vita ideje óta eltelt közel egy évszázad alatt — számos feliratos emlék került elő, de

története a római védőrendszer összeomlásáig. Budapest, 1939. 210.; Graf András: A Pannonia ókori földrajzára vonatkozó kutatások áttekintő összefoglalása. Budapest, 1936. 72.; Nagy Lajos: Pannonia sacra. Szent István Emlékkönyv. Budapest. 1938. I. 146.; Alföldi András: A kereszténység nyomai Pannóniában a népvándorlás korában, Szent István Emlékkönyv I. 153.

21/a Lecoy de la Marche: Saint Martin. Tours—Paris. 1895. 66—74.; Schrödl Kari, Wetzer—Weltes: Kirchenlexikon, Freiburg, 1893. VIII. 927.; H. Delehaye S. J. Analecta: Bollandiana. 1920. 87.; J. Uttenweiler 0. S. B.: Lexikon f. Theol. u. Kirche, Freiburg, 1934. VI. 984.; Pauly-Wissowa i. m. XIV. (1930) 2021 és II. A. (1923.) 249.

60