Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)
helyének védelmére kelt13 és Czinár néhány lényegtelen adatát helyesbítette. Az Ország Tükrében megjelent népszerűsítő cikk íróján kívül14 többen is hozzászóltak a kérdéshez, de Szombathely—-Savadénak csak egy védője akadt, a szombathelyi püspöki szertartó, Lakner Endre1’ személyében, a többiek Pannonhalma—Sabaria mellett foglaltak állást: így Pokorny Frigyes10 és Dankó József.17 Mint történni szokott, az ellenfelek nem tudták egymást meggyőzni, de Pannonhalma—Sabaria hívei kétségkívül többségben voltak. A harc elaludt, eredménye alapján Balogh Albin13, Erdélyi László11', Mihályi Ernő20 — valamennyien bencések — továbbra is egy győrmegyei Savaria mellett kardoskodtak, míg Balics Lajos, Hóman Bálint, Nagy Lajos, Alföldi András, Nagy Tibor, Graf András stb. Szombathelyen keresik a szent szülőhelyét.21 13 Üj Magyar Múzeum 1859. I. 491—500. 14 Ország Tükre 1862. 12. „A magyar benedekrendi atyák és zárdája a Szent Márton hegyen.” 15 Sz. Márton toursi püspök valódi születéshelyének földerítése. Szombathely, 1865. 16 Sz. Márton a győrmegyei Sabariában született. Győr, 1867. 17 Die Erzabtei Martinsberg (Sabaria), der Geburtsort des hl. Martinus Turtnensis. Österr. Vierteljahresschrift f. kat. Theologie 1868. T—38. és Magyar Sion, 1867. 881—916. 18 Művelődés Magyarország földjén a magyar honfoglalás előtt. Bp. 1925 81. „Bizonyára volt ilyen templom a nagyobb római városokon kívül Pannonhalmán is (Sabaria Sícca), ahová Sz. Márton, a későbbi nagy toursi püspök járt fel imádkozni ifjúkorában" és „Hol született Sz. Márton püspök?” Religio, 1913. 39. 19 Pannonhalmi Rendtört. I. 20 Sz. István élete és műve. Bp, 1937. II. 162—167. De ő már némi szkepszist árul el: „Ha ez pusztán csak történelmi hagyomány volna Pannonhalmán, Sz. Márton kultusza akkor is a nagy frank birodalom szellemtörténeti jegye volna a magyar kultúrán". 21 Balics Lajos: A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok letelepedéséig. Budapest. 1901. 123.; Hóman—Szekfü; Magyar Történet, I. 172.; Nagy Tibor: A pannoniai kereszténység 59
