Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

kis templom (a későbbi templom szentélye] temetőkápolna, basilica coemeterialis céljait is szolgálhatta. Friedrich első normája szerint is a temető közeli szentélyt és papságot tételez fel: „der Nachweis von Spuren eines christlichen Friedhofes bedingt das gleichzeitige Vorhandensein eines kirchlichen Gebäudes mit amtierenden Priestern in der Nähe des Friedhofes."30

Varsányi szerint „a legkésőbbi savariai temető a Szent Márton-kolostor közelében a Szent Mártonról nevezett külvárosban terült el."31 Mindezt közvetlen tapasztalatai és kutatás alapján állítja. Egyebekkel itt került elő magának a temető őrének sírfelirata is, Neogrády Gilbert szerint32 1904-ben (10. kép):

Nammius Quintus custor cymiteri an(norum) LXXXVI et Aurelia Irene coniux an(norum) LXIXI.

Nammius Quintus hivatása helyesen custos coemeterii volt. Mind e hibás írás (felesége, Aurelia Irene évszámánái is!], mind a betűk egyenetlensége késői, IV. századvégi keletkezésére vallanak.

Varsányi János a savariai temetőkről írván a keresztény temető helyét is megmondja: „A negyedik temető, és alkalmasint a legkésőbbi, mely talán azon időre esik, a midőn már nagy részben a keresztény hitre tértek át, valószínűleg Galerius utáni időből; és ez mintegy Kr. u. 311. évre esnék. Megerősít e£en véleményemben az is, hogy 1-ször a szent-mártoni kolostor közelében temetkeztek, és 2-szor, hogy megtartva bár temetkezési szokásaikat, Krisztus monogrammját már gyakran használták, úgy, hogy ahol csak felírást találtam, mindegyiken láttam ezen monogrammot."33 Lipp Vilmos közelebbről, részletesebben

30 I. m. 21.

31 Archaeologiai Értesítő 4, 1871, 213 kk.

32 A Szombathelyi Kir. Kath. Főgimnázium Értesítője 1905, 9 k. Nagy L., Pann. Sacra 94 k.

33 Arch. Ért. 4, 1871, 218.

31