Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)
alaprajzának a szentéllyel való egybevetése alapján, a 7b. képen látható (Hochholtzer-féle) rajz szerint eldöntöttnek tekinthető. Minden esetre a két fal éppen e helyen igen jellemző antik maradvány, amennyiben azok a szentély középtengelyétől egyenlő távolságra s azzal azonos szögben szimmetrikusan fekszenek. A másik emlék, amely confessioval hozható kapcsolatba, fehér márványból való betétlap a szombathelyi római lapidáriumban (8. kép) a 3. és 4. oldaloszlopok között korlátként kiállítva. Kétségtelenül korlát, transenna vagy cancelli része volt, mégpedig keresztény kultuszhelyen állott korlát betétje. Egy darabból faragott kettős betétlap töredéke. Fenn és lenn párkánydíszes kerete van az egyik lapon, a kereten belül középpont körül álló és átlós szalagkereszt emelkedik ki a sima háttérből, az egésznek ezzel rácsszerű áttörtség látszatát adva. Az átlós kereszt tipikus antik korlát-motívum, amely az átlós fakorlátból ered. Az ebbe belekombinált álló kereszt azonban már keresztény jellegű. Hátul az emlék síma. Közelebbi lelőhelyét nem ismerjük. Ilyen korlátok lehettek a Quirinus-basilicában is. A püspöki régió körül feltűnt kőemlékeket azonban a püspökvárban gyűjtötték annak idején össze s ha onnan való lenne, bizonyára ez is szerepelne Schoenvisner Sabaria-művében. Az az érzésünk, hogy az idézendő Varsányi-féle szent-mártoní ásatásból származik s így minden valószínűség szerint a szent-mártoni templomból való lehet. (Mi a madárdíszes ókeresztény pillérfejjel együtt a szombathelyi múzeum raktárából a középkori anyagból halásztuk elő és helyeztük el az újjáalkotott Lapidarium Savaríense-ben 1939-ben. Annak idején nem ismerték fel az emléket.) Vannak vélemények, amelyek a keresztény basilicát a palota-architekturából, mások viszont az antik lakóház 21
