Kapossy János: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában - Acta Savariensia 3. (Szombathely, 1943)

A kompozíciót a főalakok mögött a háttér félhomályából előbukkanó alakok töltik ki; jobbra a trón előtt kicsiny szárnyas puttó legöngyölt tekercset emel egy kupolás templom képével. A homlokzat nagy vonásokban a római Szent Péter templomra emlékeztet s így a rajz utalhat az Egyház főtemplomára éppúgy, mint Szíly püspök nagy építő terveire, vagy akárcsak római éveire. Alig volna ugyanis feltehető, hogy a mester, aki a kremsierí palota nagytermének mennyezetképén az olmützi érsekségnek valóságos apotheozisát festette meg, legalább rejtett célzásokban ne hódoljon — ismét csak a barokk gondolatvilágban — új mecénása előtt. A terv mögött a trón lábánál másik kis puttó ismét a —• vergiliusi borostyánnal. S a festői csoportot gomolygó felhőkön felfelé szálló szárnyas kerub koronázza, jobbjával felmutatva a mennyezet közepén feltáruló égi jelenetre.

Tartalmi sorrendben megelőzi a kiteljesedő aranykor

,,az evangélium édes igájának“ a Barcckmuseum leíró katalógusa is. A színvázlatok datálása — „um 1765" — bizonytalannak látszik, minthogy a vonatkozó irodalom a klosterbrucki freskók keletkezési idejét — nyilván a nyomtatott programm alapján — 1776—1778-ra teszi, úgy a könyvtárteremét, mint a nyári refektóriumét. —- V. ö.: P. Martin Riesenhuber: Die kirchliche Barockkunst in Österreich. Linz a. D. 1924. S. 543., továbbá: Karl Garzarolli—Thurnlackh: Die barocke Handzeichnung in Österreich. Wien, 1928. S. 82, f. — és: Thieme—Becker: id. m. Bd. XXIV, Leipzig, 1930. S. 275. ff. — E részletkutatások eredményeit felölelő lexikális összeállítások hibái és hiányai meggyőzően bizonyítják, hogy Maulbertsch oeuvrejének kritikai feltárása körül még igen sok a tennivaló. E téren a magyar kutatás járt elől: legismertebb és legmódszeresebben feldolgozott mindeddig a vonatkozó írásos forrásanyag egyidejű részletes feltárásával a mester magyarországi oeuvreje. Mint kuriózumot említjük, hogy Kari Garzarolli—Thurnlackh idézett művében 1783-ra teszi a győri püspöki palota nagytermének és házikápolnájának freskódíszét, ahol Maulbertsch nem is dolgozott s 1795—96-ra a szombathelyi székesegyház és érseki palota (!) „FestsaaT'-jának freskóit „Vollendung durch Winterhaider und Spreng". E sajnálatos és felületes félreértéshez talán nem is kell kommentár.

17