Kapossy János: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában - Acta Savariensia 3. (Szombathely, 1943)

fenn színpompás világ, bár ugyancsak erősen klasszicizmus felé hajló, lehiggadt formákkal, ítt-ott már világosan mintázott, szoborszerű alakokkal, az alsóbb régióban szigorúbb önfegyelem és új ethikai komolyság világa, amelybe csak a szép Louis XVI. kályhák és bútorzat enyhe fehérje visz némi kiegyenlítő élénkséget és derűt.

Az alsó zóna négy arany-grisaille falképe jeleneteket ábrázol Savaria római kori történetéből. Az első a városalapító Tiberius Claudius császárt római harcos öltözetben, válláról leomló tógában, balján nejével, emelvényen állva, amint jobb kezével az eléje tartott táblán látható alaprajzra mutat. A háttérben római harcosok és légiók jelvényei mögött épületek körvonalai, a jobb alsó sarokban, mint repoussoir-figura, kőfaragó dolgozik vésővel és kalapáccsal egy hatalmas márványblokk profilján. A második kép a savariai császárválasztás jelenete: Septimius Severust a légiók császárrá proklamálják. Baloldalt emelvényen, merev szoborszerűségben a császár alakja lóháton, a légiók harci jelvényei közt, jobbról római harcos térdel eléje a hatalmat jelképező fascesszel (2. kép). A harmadik kép trónján ülve, magas emelvényen ábrázolja a törvényhozó Constantius Chlorust, feje fölé a győzelem istennője emel koszorút; a háttérben diadalíven keresztül kilátás nyílik a városra, elől római harcosok és két elítélt alakja. A negyedik kép végül Attilát és seregét ábrázolja, amely elől riadtan menekülnek a római harcosok: Savaria fénykorának vége, a város pusztulása...10 (3. kép).

Nem nagyigényű ábrázolások; sárgás epezöldes alaptónusú grisaille-festmények csillogó arany vonalkázással

10 A grísaille-képek tárgyát leírja már Stephanus Schoenvisner: Antiquitatum et Historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem . . . Pest, 1791. 378. s k. 1. — Idézi: Paulovics István: Lapidarium Savariense. Szombathely, 1943. 5. 1. V. ö. még: Géfin: id. m. I. köt. 59. 1.

11