Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

talán a meglelés idején, újabb felhasználására is gondolhattak. A nyak irányában, a jobb hónalj felett, a bal váll alatt egy-egy négyszögü csaplyuk látható. A bal vállról köpenyének hatalmas fodra csüng le mellére, ebben Schoenvisner, Lipp és mások Hercules oroszlán-bőrére véltek ismerni. Ezért s az erősen kihangsúlyozott izomzatért szerepelt Hercules-emlékként, amelyet azután sokan bele is kombináltak a legendás savariai diadalív díszítményei közé. A köpeny hátul lapos megmunkálással ferdén keresztezi a hátat. A hátnak ezen lapos kidolgozása mindhárom szobron egyformán jelentkezik, az ugyanott látható vastartó-lyukak a falhoz való erősítését szolgálták.

Minerva torzója (1. kép) 120 cm magas, alul-fölül simán levágott tömb. Már vállrészei is más darabból voltak, alul viszont még a csípők és comb-felsőrészek is a tömbön vannak, A lábrészek elül sima felülettel illeszkedtek hozzá. Külön darabokból készültek a karok, a trónus-részek, miként a csaplyukak bizonyítják. Felső levágása lépcsőzetes, itt is látható egy csaplyuk, mint Juno szobránál is.

A tömbök egyenlőtlen elosztása arra vezethető vissza, hogy a női szobrok két és félszeres embernagyságával szemben a középen elhelyezett Juppiter-szobor magasabb, két és félszeresnél is nagyobb volt. Minervánál oldalról jól érzékelhető a támlás trónusban való dűlt ülés helyzete. Testét gazdag redőzetű, bő chiton fedi, amelyet a mellek alatt széles szalag fog össze. A vékony, puha, omlós anyag a klasszikus görög művészetre emlékeztető módon úgy tapad a testhez, hogy annak plasztikáját teljesen kidomborítja. E kimagasló, művészi megoldásra jellemzők még az öv feletti ráncok kitüremkedései, mintegy ráfolyásai az övre. A mellet a chiton felett az aegis-mellvért díszíti. A középen levő Medusa-ie) bomlott hajfürtjei kétoldalt hullámosán borítják az aegis páncél-pikkelyeit.

16