Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Consignatorium?

látjuk, már a régi római utcára épült. Igen rendes, téglás falrakása (65, kép, az álló alakok között) technikailag is a basilica újabb apszisának kivitelével azonos. A középkori várdonjon hatalmas fala vágja ketté. Homlokzata — a cella trichora pendent-jaképpen — szintén nyugatra nézett. A középkori építkezések hajójának nagyobb részét teljesen elpusztították, csak déli falából maradt meg valami a középkori kerek falon kívül is, amelynek iránya azonban nem egyezik meg teljesen a belső fal irányával. A falvastagság is eltér némileg: kinn 85, benn 80 cm, talán ennek rovására írható az eltérés, vagy talán itt is oly csúszással állunk szemben, amely apszisának é. alaptömbjét is kimozdította eredeti helyéből. Az épület a basilicától délre a legszolidabb építmény; alapozása az arcus triumphalisnál pl. 80 cm-el vastagabb a felmenő téglafalnál. Az apszis alapozásánál érdekes építéstechnikai megfigyelést tehetünk: a mindenütt 80 cm vastag felmenő fal alapja kívül egyenletesen mindenütt 40—50 cm-re ugrik ki, míg belül oldalt nincs kiugrás, majd az alap a közép felé szabályos ívben 35 cm-es kiugrássá növekszik.

Komolyabb, díszes építmény lehetett, a gondos alapozás, erős falak nagy teherbírásra rendelték, éppen ezért nem épült rá a 5-folyosó é. falára, hanem ott is egységes tömbként külön épült fel, úgy, hogy a kettős fal vastagsága itt egy jó darabon 160 cm vastag. E tömböknek szép ívelést kellett tartaniok. Az apszis mögött, a már említett későbbi silány fal emelésével olyan világítóudvarszerü holt területek keletkeztek, ahol az utca kövezete érintetlen maradt. Az arcus triumphalis-alaptól nem messze ny-ra mintha vele kapcsolatos pillér-kitüremlés jelentkezne. Nem hihető, hogy a komoly konstrukciójú épületnek már itt lenne a lezárása s így csak egy keskeny előcsarnokból és apszisból állott volna, a tovább menő déli fal pedig antaeszerűen egy tornác fala lenne, amilyenekkel pl. Mithraeu-50