Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)
Római keresztfolyosó
moknál találkozunk. Az sem valószínű, hogy a basilicán és kapun belül díszes sírépítmény lett volna. Rendeltetését az őskeresztény egyház rítusaival kapcsolatban kell feltételeznünk, talán éppen a püspöki confirmatio szentélyét, a consignatoriumot lehet benne látnunk. A basilica apszisánál z'-vel jelzett római eredetű kerek falrészben négyszöges keresztmetszetű csatorna van (54- kép), amely bizonyára az a-b-c csatornához vezetett (66 kép). A vele kapcsolatos, az apszis alatt is jelentkezett faltcmbben, az egykori utca és kapunyílás irányában valami közkút alapzatát sejthetjük. Római keresztfolyosó A 5-folyosó mindkét oldalának falazása igen vegyes, kö, tégla, a kettő keverve is, sőt az é. falban spícatumos csíkok is előfordulnak. A falak átlagos vastagsága 55—65 cm között váltakozik. A folyosó E-nél négyszögű sarokra szélesedett ki, az itteni nagyobb fesztávolságok miatt a falak jobbak és vastagabbak (90—92 cm). E saroknál a magasabb falrészek elég jól őrizték meg a festés (vörös és barna csíkok, alapzati vonalas szegély) nyomait. Az az érzésünk, hogy e helyen a körülírt fórumot U-alakban körülfogó nagy épület-komplexum é-ny sarkán állunk, annak körülfutó folyosóján, amelyből egykor kétoldalt nyíltak egyrészt a k-ny utcákra, ny-on díszes termekbe, a forum felé pedig talán nyitott porticusokba vezető ajtók. A 5-folyosó d. falán két ily ajtó elfalazása ma is megállapítható. A forum felé néző oszlopos csarnokok létezése mellett szól az, hogy a S-folyosó déli fala mellett sok körcikk-, illetőleg félkör-alakú, igen jól égetett finom oszloptégla került elő. Az E alatt látható későbbi pillértoldás, kiugrás anyaga is jobbára ilyen oszloptéglákból 51
