Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)
Középkori vár
(nem hypocaustum-méretü oszlopok számára valókból) áll. A középkori várkastély kiásott d-ny vége alatt jelentkezett, 120 cm széles római fal (I. t. j; 79—80. kép) lehet a B folyosó d. folytatásának egyik alapfala. Ha ez a nagyobb folyosó-szélesség miatt nem áll fenn, akkor ezen alapfal a basilica-apszis mögötti, F-től k-re eső, vele egyirányú fallal együtt (nagy mélységben való jelentkezéséből is következtetve) az egykori via principálistól ny-ra fekvő korai nagy római főépület (praetorium) maradványa lehet. A római út itt-ott jelentkező burkolatán kívül e területen még egy római falat állapíthatunk meg, mégpedig az I betűvel jelzett 250 cm vastag maradványt, ami pedig rendkívül jól beleesik a középkori nagy négyzetes toldalékba. A falrakás módja, anyaga és habarcsa kétségtelenné teszik római voltát. Igen mélyen, a mai szinttől 4 m-re találtak rá. A mellette levő, négyszögű, újabbkori támfal már ezen fal fölött épült, mégpedig már akkor, amikor annak nyoma sem volt, mert a két fal között már kevert földréteg jelenléte is megállapítható. Középkori vár A középkori vár történetére, fekvésére, helyére, alakjára és újabbkori képére vonatkozó okleveles és régészeti adatokat Géfin Gyula foglalta össze.80 Savaría maradványait felszínre hozó ásatásaink folyamán a már idézett XVIII. századi (Bél, Pococke, Milles, az 1782. jegyzőkönyv, Schoenvisner stb.) s egyéb, részben régebbi, de valójában legtöbben Lazius-ra visszamenő, forrásokból ismert kerek várkastély silány belső védő-, helyesebben kerítés- vagy terrasz-fala került elő legelőször, mégpedig 80 Szombathely vára. Dunántúli Szemle 1941. 52
