Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629-1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései - Acta Patakina 21. (2008)
Utószó
A lelkész fizetésének módja a földesúr-jobbágy viszony mintájára alakult a református eklézsiákban. Egyes esetekben kifejezetten úrbéri viszonyról beszélhetünk. így például pataki főlelkésznek tartozott szolgálattal Nagytoronya lakóinak egy része, vagy a mindenkori varannói magyar lelkész földesúri jogokat gyakorolt Tótizsép és Visnyó falvak lakói fölött; az előbbit még a Perényiek vagy Dobó Ferenc, az utóbbit pedig minden bizonnyal Ecsedi Báthory István rendelte így egykor. De általában is földalapú (telekhez kötött) és szolgáltatás rendszerű volt a lelkészek javadalma. így azután az egy-egy helységbe beköltöző idegeneket (ruténeket, lengyeleket) is kötelezték termésükből a lelkésznek járó rész megadására. Gálszécsen a rutének annak ellenére fizettek, hogy nem kérték a református lelkész szolgálatát.1^ Kázsóban 1660-ban pedig ezt jegyezték le az egyházlátogatók: „Az oroszok úgy fizessenek, mint az magyarok, mivel ők is helyet bírnak”,* 20 azaz jobbágytelken laknak. Szintén ekkor „lengyel pápisták” szálltak meg két pusztát Csáklyón, s eltérő vallásukra hivatkozva nem akartak fizetni a protestáns lelkésznek.21 Ugyanebben az esztendőben Varannó két leányegyházában, Majorócon és Széliekén, a beköltöző rutének mondtak ellent: „Az Varannai secundarius pastor jelenti, hogy Mogyoroczkán és Sziliczkén, úgymint az két filiákban vadnak hat oroszok, az kik puszta helyeket szállottának meg, nem akarnak fizetni. Azt praetendálják, hogy ők más valláson vadnak, s nem tartoznak vele.”22 * * * Hasonló panasz merült fel a lelkész részéről Alsóregmecen 1663- ban.23A csoportos betelepedés mellett szórványosan is megjelentek itt-ott a rutének. Az 1665. évi egyházlátogatás Szilvásújfaluban egy férfit talált, aki azért nem úrvacsorázott, mert: „Orosz, idegen vallásunktul, vagyon olyan is elméjén, hogy ha odamegyen, csúfolnák őtet.”24 Tolcsván nem csak azt kifogásolták velük szemben 1671. évi vizitációban, hogy nem fizetnek, hanem azt is nehezményezték, hogy „vasárnap szoktak lakadalmazni”.2s A zemplénagárdi bíró 1656-ban saját fülével hallotta Szerdahelyi Imre prédikátort így káromkodni: „Oroszok, magyarok hol vagytok? Kurva legyen az anyátok!”26 Vajon csak szokásos fordulat volt-e ez a nem éppen épületes mondat a prédikátor ajkán egy bizonyos állapotában - mivel a bíró azt is állította, hogy részeg volt őkegyelme -, vagy Agár- don valóban éltek rutének? Ez a szűkszavú feljegyzés nem elegendő a kérdés eldöntéséhez. A17. században 72 anya- és 95 leányegyháza volt Zemplénnek (összesen 167). Összehasonlításul: az 1728. évi nagy összeírás idején a mater eklézsiák száma már csak 53, a filiáké 38 (összesen 91).27 Itt azonban figyelembe kell venni a fentebb ismertetett tényt, hogy a 17. században még a zempléni evangélikus egyházközségeket is elősorolták a vizitációs jegyzőkönyvek. Az 1666-1667. évi sárosi lutheránus, tehát már az új egyházmegyei beosztásban lezajlott egyházlátogatás 21 evangélikus anyaegyházat és 28 leányegyházat sorol fel Zemplén‘9 Jelen kötet, 300. 20 Jelen kötet, 273. 21 Jelen kötet, 276. 22 Jelen kötet, 275. 23 Jelen kötet, 309. 24 Jelen kötet, 337. 25 Jelen kötet, 365. 26 Jelen kötet, 247. 27 Egyháztörténet, 1958. 441
