Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)
Versek
Az elhunytról: A Wagner családot nem ismeri Nagy Iván. Kempelen Béla ugyan említ több Wagner családot is, de egyik sem lehet Wagner Mihály családja. Wagner Mihály a róla szóló versek szerint még kisdiákként halt meg Sárospatakon. A szerzőről 1. a 128. számú vers jegyzeteit. A versről: sajátos ötvözése a magyar szapphói strófának és a disztichonnak. A vers első strófája szapphói, majd a következő strófák első két sora disztichon, a következő négy szapphói. Az utolsó két sor, amely a kronosztichont rejti, disztichonnal zárja a verset - mintegy az első strófát egészítve ki. A kronosztichon értéke: 1787. Irodalom: A vers egy részletét idézi Nagy 2000b36. 141. Árdai József 'A senkinek nem kedvező halál szelétűl borzongatott nagy reménységü Ifjatska Wagner Mihály Testének, belőle, 'a fényes Egekben szándékozó Leikével való tusakodása, mellyet magyar Köntösben öltöztetett fel a' fellyebb nevezett szomorú iró iró pennája Anno 1787.10 ma January. A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124.158. vers. Korábbi kiadása nincs. Az elhunytról 1. a 139. vers jegyzeteit. A szerzőről 1. a 80. vers jegyzeteit. A versről: test és lélek búcsúja, dialógusos halotti búcsúztató. Időmértékes verselésű, disztichonos. Irodalom: A témáról 1. Nagy 2000b. 41-42. 142. Rósa Pál Ugyan azonn meg boldogúlt Ifjú Lelke után testének sebess repesése állapotát szózattal A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124.160. vers. Korábbi kiadása nincs. Az elhunytról 1. a 139. vers jegyzeteit. A szerzőről: A Sárospataki Kollégium anyakönyvében 1777-ig egy Rósa nevű fiatalember jegyezte be a nevét, Rósa János, aki utána a Dunántúlra került. Nem lehet 432
