Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)
1945
Részlet a Köziskolai Szék jegyzőkönyvéből11 28./ „Közigazgató jelenti, hogy a Köziskolai Szék júl. 11-i határozatának megfelelően egy a Köziskolai Szék által felkért bizottságot hívott össze a szupplikációnak iskolánk életébe való újbóli bevezetése tárgyában. A bizottság a Harangi László gimnáziumi tanár által készített előmunkálat alapján f. hó 4-én és 9-én foglalkozott a kérdéssel, és tárgyalásainak eredményét a következőkben terjeszti Köziskolai Szék elé. /lásd mell. / Köziskolai Szék a bizottság előterjesztését meghallgatva, és Harangi Lászlónak fáradságáért külön is köszönetét mondva az alábbi határozatot hozza... 1. A szupplikációt a főiskola életébe bevezeti, és azt gyakorlattá kívánja tenni. 2. A közigazgatót megbízza szupplikációval kapcsolatos adminisztratív jellegű dolgok elvégzésével. 3. A szupplikáció megvalósítására az előterjesztés szerint megbízza dr. Szabó Zoltán, dr. Erdélyi Dezső, Harangi László és dr. Szabó Ernő kartársakat.” Köziskolai Szék jegyzőkönyve 1945. (melléklet) Harangi László: A szupplikáció múltja és jövője 1945 július A szupplikáció a diákok gyűjtése volt az iskola részére a nyári és őszi szünidőkben. Róla alig maradt írásbeli feljegyzés. A pataki iskolának voltak granariumai, hová a szupplikánsok be- hordták az általuk gyűjtött élelmiszert. - dr. Gulyás József elbeszélése szerint a debreceni diákok is szupplikáltak, és gyakran összekeveredtek a patakiakkal, ha útjuk azonos volt, vagy keresztezte egymást. Dr. Finkey Ferenc a következőkben adja elő szupplikálásának történetét: A múlt század nyolcvanas éveinek végén szupplikált Dél-Baranyában a nyári vakáció alatt. Ekkor már csak ívekkel jártak, és pénzadományt gyűjtöttek. 200-nál több községet jártak be. Volt, hol a község lelkésze egy hétig is ott tartotta a szupplikálókat, kik élénk eszükkel, más vidék zamatával kedves kört teremtettek maguk köré. Fiumébe is ellátogattak, hol az ottani ref. lelkész, ki pápai diák volt, szívesen fogadta őket. A szupplikációt a konvent 1890-ben, az őszi gyűlés alkalmával törölte el a Dunamelléki Egyházkerület javaslatára, mint nem korszerű, idejét múlt intézményt. A szupplikáció jelentőségét a következőkben látjuk: 1. Ápolta azt a gondolatot, hogy a Magyar Református Egyház gyermekei, bárhol éljenek is, egy közösséget alkotnak. 2. A szupplikáló diákok részére a legációhoz hasonló, de azt messze felülmúló hitbeli élményt, földrajzi ismeretet, társadalmi csiszolódást, életre szóló kedves élményt jelentett. 3. Az iskola szempontjából kettős jelentősége volt a szupplikációnak. Egyrészt ébren tartotta azt a gondolatot, hogy a pataki iskola a pataki diáké. Jobban az iskolához tartozónak érezte magát az a pataki diák, ki a nyár minden viszontagságát vállalva fáradt és gyűjtött a pataki iskolának. Másrészt nagy anyagi támogatást jelentettek minden esztendőben a szupplikációkból befolyó javak. Nagy kár, hogy a testi elkövéredés ideje, vagy inkább lelki soványodás korszaka megszüntette ezt az évszázados, bibliai alapra visszamenő adakozást. Ha a pataki iskola nemcsak a közeli falvak magyar népében akar tovább élni, továbbá elvesztett, évszázadok alatt gyűjtött temporale-it meg akaija találni a magyar református népnél, küldje ki tanítványait a régi gyakorlat szerint szupplikálásra. Ennek gyakorlati megvalósítását a következő lépésekben kell tennünk: 1. előkészítő munkálatok, 2. tényleges szupplikáció. Az előkészítő munkálat három részből áll: az egyik általános tájékoztatás a diákok felé, hogy vegyenek részt a szupplikációban, ennek a felhívásnak mindenesetre színesnek, érdeklődést keltőnek 11 SRK Tudományos Gyűjteményei Levéltára, K.c. 11.64. 10
