Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
A Rákóczi-család
két leányát vette feleségül, aki a Perényi család kihalása után Sárospatak ura lett, Erzsébet nevű leánya pedig a szintén jelentős Homonnai Drugeth Bálint felesége volt. Érdekes továbbá, hogy ezek a családi kapcsolatok nem jelentettek egyben szorosabb szövetséget vagy érdekközösséget a rokoni kapcsolatba került családok tagjai között, legalábbis nem szükségszerűen. 1607-ben ugyanis Rákóczi Zsigmondot éppen egy Homonnai Drugethtel szemben választották meg Erdély rendjei fejedelemmé, később pedig fia ugyanezzel a családdal találta szemben magát a harminc éves háború küzdelmei idején. A házasodási sort természetesen tovább folytatta I. Rákóczi György fiai házasságai révén. Jól látható az is, hogy a családba bekerült asszonyok milyen felelősen azonosultak ezekkel a stratégiákkal. Ezt láthatjuk Lorántffy Zsuzsanna előbb már említett esetében is, valamint ezt az utat követte Báthory Zsófia, II. Rákóczi György felesége is. Úgy tűnik, hogy a család önfenntartó ösztöne olyan erős volt, hogy miden egyebet alárendeltek ennek a célnak. Bár a családban és a környezetében Báthory Zsófia katolizálása megdöbbenést váltott ki, látnunk kell, hogy ezzel hatékony módját, sőt talán egyedüli módját választotta a család túlélésének. Ugyanezt a célt szolgálta az ifjú Rákóczi Ferencnek egy újabb nagy múltú és híresen törökverő család sarjával történt összeházasítása is: Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc házassága, még szilárdabbá tette a család helyzetét a magyar főnemesi rétegben. Mindennek az elindítója Rákóczi Zsigmond, első felesége, Alaghy Judit halála után még minden bizonnyal kétszer nősült, először az erdélyi Gerendi János leányát, Annát vette el, aki György fiának anyja volt, később pedig a szintén erdélyi Telegdi Borbálát. Az első nősülés szolgálta a stratégiát, és miután a birtokok növekedése biztosítva volt, Rákóczi Zsigmond már nem törekedett arra, hogy felesége ilyen hatalmas család tagja legyen, mint az Alaghy és Magochy vagyont is a családba hozó első asz- szony. Ezzel természetesen nem azt szeretném állítani, hogy ezek a házasságok nem lehettek nagyon szoros érzelmi kötelékek is. Az mindenesetre tény, hogy a tendencia az egyre jobb házasságok kötésére világosan nyomon követhető. A házasodás mellett a katonai szolgálat vállalása is állandó jellemzője a család ezen ágának. Maga Rákóczi Zsigmond is nagyszerű katona volt, 1588-ban már egri főkapitányként több ízben sikeresen vívott meg a törökkel. A szikszói csatában még ugyanebben az évben megverte Ferhát pasa seregét, amiért bárói címet kapott. 1593-ban Gömörben a szabadkai, majd pedig a nógrádi Fülek várát foglalta vissza a töröktől. Az év szeptemberében vett részt a tarcali részgyűlés haditanácskozásán, később ecsedi Báthory István oldalán harcolt a török ellen. A következő években ott 237
