Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
Előszó
Előszó I. Rákóczi György fejedelem halálának háromszázötvenedik évfordulójáról 1998-ban emlékeztünk meg a Sárospataki Református Kollégiumban, 2000-ben pedig Lorántffy Zsuzsanna születésének negyedik centenáriumán tisztelgünk a nagyasszony emléke előtt. Mindkettőjüknek kimondhatatlanul sokat köszönhet a Kollégium, családjuknak pedig a magyar haza. Kötetünk szerény főhajtás, alázatos köszönetnyilvánítás. Törekedtünk a tudományos színvonalra, nem hisszük azonban, hogy tökéletesek volnánk. A dokumentumok közlésének esetleges következetlenségeit és hibáit tehát ne rója fel túlságosan szigorúan a Tisztelt Olvasó. A közreadásnál a nehezebb formát választottuk, amennyiben a betűhív közlés mellett döntöttünk. Tisztában vagyunk ennek problémáival (hosszú és rövid ékezetek következetlen alkalmazása és a kiejtés kérdése, a rövidítések jelzése vagy feloldása, helyesírásunkból kikopott betűk átírása, mellékjelek alkalmazása, nagy- és kisbetűk megkülönböztetése, különböző kalligrafikus szokások, stb.), valljuk azonban, hogy ebben a formában a történelem iránt érdeklődő olvasónak többet nyújtunk - nem is beszélve a szakemberekről - még ha az előbbieket nehezebb feladat elé is állítjuk. A latin kifejezések lábjegyzetben való magyarítása és a latin nyelvű iratok fordítása elsősorban az ő kedvükért készült. Ha átírásban közölnénk ezeket a dokumentumokat, csak tartalmuk által tekinthetnénk bele a keletkezés korába, formailag szinte egyáltalán nem. Vegyük példaként az 56. számú iratot: átírásban az olvasó aligha venné észre, hogy az irat szláv nyelvi környezetben született, s a nyelvjárástörténet-kutatás számára elsikkadna ez a forrás. Ugyanakkor a XVII. században - olykor még az azt követőben is - a magyar nyelvű anyag az írásbeliség különböző szintjén jelent meg. Betűhív közlésben válik igazán érzékelhetővé a különbség a gyulafehérvári kancellária és a sárospataki vargák, vagy éppen II. Rákóczi Ferenc titkársága és egy panaszos község stb. írásbelisége között. Elvileg a tökéletes megoldás a fakszimile kiadás lenne átírással egybekötve, ezt azonban az iratok formai jellege, mely technikailag 5
