A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)

1994-03-01 / 3. szám

A SZÍV 1994. MARCIUS 115- Ha valakivel megismerkedsz és nem ítélhetsz a külseje alap­ján, miből alakul ki a benyomásod?- Főként a fogalmazása és a hanghordozása alapján.- Tehát a beszédmódja ad neked képet az emberről?- Igen, a beszédmódja meg a tisztálkodása.- A mindennapi életben a vakságod nagyon nagy akadály, vagy úgy érzed, különösebb nehézség nélkül lehet így élni?- Bizonyos fokig akadály. Mert szeretnék továbbtanulni a gimnáziumban, de nincsenek Braille-írással nyomtatott könyvek, így vagy az órán kell jegyzetelnem, vagy pedig fel kell olvastatnom a könyvet. De az sem mindegy, milyen könyvet olvastatok fel, mert most már a gimnáziumokban sokféle könyvet használnak. Magnóról ne­hezebb is tanulni, mire az ember lejegyzi, már nagyon fáradt, tehát igencsak kitartás kell a tovább tanuláshoz. De én azt gondolom, hogy végül is mindenkinek vannak problémái, akadály mindenütt van. Vala­kinek az az akadálya, hogy nehezebben tanul, és akkor több időt kell rászánnia, valakinek az az akadálya, hogy lusta, neki az egy oldal is sok.- Edit, most vagy nyolcadikos, és tovább akarsz tanulni. Mik a terveid, az elképzeléseid a jövődről?- Sok elképzelésem van. Először is szeretnék leérettségizni, valószínűleg a Madách gimnáziumban Vácott. Van egy olyan tervem, hogy utána elvégzem a gyógymasszőr tanfolyamot, ami egy év. Azt is tervezem, hogy szövésből megszer- zem a mestervizsgát, és elvégzem a teo­lógiát. Mindenképpen szeretnék missziós tevékenységet folytatni.- Hová akarsz menni?- Afrikába, ez a legnagyobb vá­gyam. Kezdetben az indiánokhoz szeret­tem volna menni, de úgy tudom, most

Next

/
Oldalképek
Tartalom