A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)
1994-03-01 / 3. szám
116 „KISSZÍV" SZENTJÁNOSBOGÁR már elég sok pap és apáca dolgozik köztük, tehát nekem máshová kell mennem.- Ha misszionárius munkát szeretnél végezni a harmadik világban, akkor ahhoz nyelveket kell tanulnod, ugye?- Tanulom az angolt, a franciát meg a németet és az oroszt is.- Mi kell még a missziós munkához?- Mindenképpen kell egyfajta rátermettség.- És úgy gondolod, hogy benned van rátermettség?- Igen, úgy gondolom. Akinek gátlásai vannak, szorong, fél mindentől, az nem mehet. Azonkívül tudni kell kapcsolatot teremteni.- Úgy képzeled, hogy esetleg belépsz valamilyen szerzetbe?- Gondoltam szerzetesrendre is, de azt hiszem, nem lennék jó szerzetes. Nekem inkább világi misszionáriusként kellene működnöm.- Kiskorod óta készülsz missziós munkára, vagy voltak más vágyaid is?- Gyerekkoromban majomidomár akartam lenni és megtanítani majmokat beszélni, de azután rájöttem, hogy az emberek jobban érdekelnek. Szobrász is akartam lenni, fafaragó, de ezt vakon nemigen lehet csinálni, túl könnyen belemegy a kés a kezembe. Bár persze ezen az alapon krumplit se pucolhatnék.- Honnan szerzel információkat a világról? Gondolom, a tévéből és a rádióból, de milyen gyorsan lehet például olvasni a Braille-írást?- Elég gyorsan lehet, ha valaki nagyon sokat gyakorolja, de az ember sokkal gyorsabban olvas a szemével, mint az ujjával.- Akkor neked több időt kell fordítanod az házifeladatok elvégzésére?- Nem mindig. De minden mást ugyanúgy megcsinálok, mint bármelyik látó gyerek. Ha megkérnek, ugyanúgy felmosom a konyhát, bár, mondjuk, nem szívesen.- Hogy lehet elérni ezt az önállóságot?
