A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

180 ‘KATOLIKUS L'ELKJStqi TÁJÉKOZTATÓ (és milyen különböző módon!), és igazán és mindenestül át tudták adni magukat Krisztus Lelke vezetésének. Egy ilyen életpályát ábrázol az ír építőmunkás élete. Neve: Matt TALBOT. Iszákos volt, az iszákosok legrosszabb fajtájából. Kiskamasz korában már rászokott az italra, közel két évtizeden keresztül csak a nap első szakaszában volt józan, a fizetéséből alig vitt valamit haza, mert kellett az italra. Édesapja szegény munkásember volt Dublinban, az ír fővárosban. 1854-ben kötött házasságot egy hozzá illő szegény lánnyal. Egy kikötő­munkáshoz hogyan is mehetett volna feleségül egy tehetős polgári család­ból való leány? És aztán jöttek a gyerekek sorjában, no meg az állandó költözködés a városrész nyomorúságos lakásaiban, ahogy a szaporodó számú gyerekek és a sokszor előbukkanó pénztelenség kikényszerítette. Általában kétévenként jött az újabb és újabb testvérke, Matt a második gyerek, utána még 10 testvérke következett, ezek közül kilencen érték meg a felnőttkort. Ilyen körülmények között természetes, hogy a gyerekeknek, mihelyt egy kissé felcseperedtek, dolgozniuk kellett, mert sok volt a csa­ládban az éhes száj. Egy-két évig jártak a gyerekek iskolába az iskolatest­vérekhez, és így megtanultak írni, olvasni. 12 éves korában Mattnak is dolgoznia kellett, kifutó fiú lett egy üzletben, ahol többek között palackozással is foglalkoztak. így a fiú hama- rasan rákapott a borra és a sörre. Az édesapa nem egyszer alaposan elverte, ha részegen tántorgott haza, de ez nem sokat használt. így kénytelen volt más munkahelyre, a kikötői munkások közé szerződtetni. Ez sem segített sokat, mert csakhamar megtalálta a maga ivócimboráit. Az is megtörtént, hogy csizmáját és ingét is eladta, hogy megvehesse a bort és leihassa magát. Az ír katolikus egyház ezt a csaknem valamennyi dublini mukás- családot sújtó csapást minden eszközzel akadályozni kívánta, sok esetben nem is kevés sikerrel. Hatalmas mozgalmat indított a nagy ivászat ellen, és az egyesületek egész sorát hozta létre, hogy megakadályozza ezt a családokra és a társadalomra egyaránt veszélyes ragályt. Az egyesületek tagjai fogadalommal kötelezték magukat, hogy ezentúl egy csepp szeszes italt sem fogyasztanak. Átütő sikert azonban igen kevés esetben értek el. Kivétel azért akadt, ezek közé tartozott Matt Talbot is. A teljes szemléletbeli és gyakorlati változásnak pontos idejét nem ismerjük, de Matt unokahúga emlékezik az eseményre: egy alkalommal elfogyott Matt minden pénze és ivócimborái közül egyetlen egy sem akadt, aki meghívta volna egy pohár sörre. Erre hazament, és édesanyjának kijelentette, hogy most azonnal elmegy a Szent Kereszt Kollégiumba és

Next

/
Oldalképek
Tartalom