A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

1 sejt, az életnek ez az építőköve, amelyből minden élő ház épül, magában hordja még a tervrajzát is az álta­la alkotott minden háznak. A sejtmagban rejlő kro­moszómák ugyanis a világ legzseniálisabb jegyző­könyvét alkotják. Egyetlen építőkő, ti. a csírasejt, úgy megszaporodhat, hogy létrejön az egész élő „ház", mert a ház tervét már mindegyik sejt tartal­mazza. A regeneráció folyamán, azaz sérült élőlények helyreállítása alkalmával hatásosan világossá válik, hogy itt valami tervszerűségnek kell lennie, mert az élőlény újjáépíti elpusztított házát, mégpedig telje­sen tervszerűen olyanná, mint amilyen azelőtt, ere­detileg volt. Vagy talán az ilyesmi tervszerűtlenül mehet végbe? Ha pl. a szalamandra egyik lábát le­vágjuk, az csontostul és inastul újra kicsírázik. Ha a féregnek az elülső felét levágjuk, ez a fele újra kinő az agyával együtt. Ha szétvágjuk az aszcídiát (mély­tengeri állat), mindegyik darabból újra teljes aszcí- dia lesz. Még ha tucatszor vágjuk is át ennek az állat­nak a kopoltyúját, mindegyik darab kopoltyúból is­mét teljes állat fejlődik ki. Itt kézzelfoghatóan szinte tapintjuk az egészre irányuló titokzatos, nagy tervet. Kell, hogy itt valaki tervező legyen. A természet technikája építőmesterre vall A természet tervszerű s csodával határos. Ha az emberek az építésben követni tudnák a növények szerkezeti fölépítését, képeseknek kellene lenniük olyan templomtorony emelésére, amelynek az átlója csak egy méter, de 300 méter magasságba ér, és oda­fent akkora súlyt hordoz, amennyit az egész torony összesen nyom. Vihar esetén ennek a toronynak jobbra és balra 100 méterre kellene kilengenie, anél­kül, hogy eltörne. A természet ui. ilyenné építi a fű­szálat és gabonaszárat. Ezek tervezője minden kor legnagyobb mérnöke volt. Csodálatosak azok a találmányok, melyekkel szá­mos növény előállítja a maga erős szárát. Valami masszív, fás oszlop nagy súlyánál fogva túlságosan nehézkessé tenné a növényt. A természet ezért az autóabroncsok módszerét alkalmazza. Öttől húsz atmoszféráig terjedő nagy folyadéknyomást alkal­maz, hogy elérje a szilárdságnak e csodálatos műve­it. Eközben a milliméter századrészénél kisebb vas­tagságú csöveknek kell kibírniuk e hatalmas nyo­mást. Műszaki vázaknak hasonlóan csodálatos mű­remekei találhatók az emberi csontozatban, illetve belső oszlop- és dúcrendszerében, amelynek az ele­mei mértani pontossággal olyan szerkezetet alkot­nak, amilyent a szükséges nyomószilárdság elérése megkövetel. A madarak és a rovarok repüléstechnikai csúcs­teljesítményeknek tekinthetők: tökéletes áramvona­las alakjukhoz igazodik a szárnyak pontos kereszt- metszete s a csontok üreges felépítése. A szárnyak mozgása csak a mai legmodernebb repüléstechnika számára vált egészen érthetővé. A madárszárny mozgásgörbéi hatásfokuk szerint a légcsavaréival azonosak. Ki tervezte mindezt?Merta tervszerűség, még ha az állat maga nem is tervezte soha, nyilván­való. Az állatok érzékelési technikája úgyszintén nagy teljesítményeket mutat. E technika a legmodernebb műszaki készülékekhez hasonló érzékelőket mű­ködtet. A denevér pl. radarszerű készülék birtokosa. Repülése közben másodpercenként 50 000-es rez­gésszámú hangot bocsát ki magából - amely megha­ladja az emberi hanghatárt -,s a tárgyak által vissza­vert hang alapján tájékozódik. Az orrán levő felfo­gókészülék érzékeli az ultrahangokat is. A denevér így a legsötétebb éjszakában is képes észlelni min­den akadályt, úgyhogy semmibe sem ütközik bele, sőt, repülés közben még rovarokra is ráakad, vagy kiválaszthat magának pihenőhelyül valamilyen fal­rést. Ki szerkesztette magának e kiváló minőségű műszaki készülékeket? Ki tanította meg a méheket matematikai pontos­ságú lépsejtépítő módszerükre? A lépsejt fedelének olyan felépítésűnek kell ui. lennie, hogy a sejt a leg­csekélyebb anyagfelhasználással a legnagyobb mennyiségű mézet legyen képes magába fogadni. Réaumur természetbúvár e nehéz matematikai vé­gértékfeladat eredményeként azt számította ki, hogy az elzárásként szolgáló rombuszfelületek szögeinek 109 fok 26 perc értékűnek kell lenniük. A sejtek meg­mérése alkalmával Réaumur valóba 109 fokos 26 perces értéket talált a pontosság csodájaként. Milyen szellem kormányozza ezeket a dolgokat? Hasonló műszaki teljesítmények a darazsak épít­ményei. Függő lépsejtjeik több emeletnyi terjede­lemben, durva papírból készülnek. A papírt valójá­ban a darazsak találták fel, hiszen az nem más, mint egy nyálszerű váladék vegyi eljárásnak alávetett, szétrágott fa. A madarak fészeképítményei, számos rovar labirintusszerű földi barlangjai építészeti re­mekművek. Külön csodálatot érdemlő mű a virágporzás tech­nikája. A virágok reklámcégérként használják a fel­tűnő színű virágszirmokat, és vegyi reklámként a megfelelő illatot. Ezáltal kilométernyi távolságból csábíthatok oda a rovarok. Kifinomult technikával rakodik a virágpor (pollen) a rovarokra a következő, még be nem porzott virág számára. A virágok és ro­varok itt kölcsönös, az élet számára szükséges szol­gálatot nyújtanak egymásnak. Az a mechanizmus, amelynek révén a virágpornak biztosan kifli a rovar­ra rakódnia, gyakran a csodával határos. Az egész világ az értelem és élet, terv, előrelátás, kormányzás és összehangolás egyetlen, csodálatos mozaikjához hasonló. Az elektromos agy ehhez ké­pest kontármunka. És ennek a műnek ne lenne épí­tője? Magától való volna? 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom