A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
1 sejt, az életnek ez az építőköve, amelyből minden élő ház épül, magában hordja még a tervrajzát is az általa alkotott minden háznak. A sejtmagban rejlő kromoszómák ugyanis a világ legzseniálisabb jegyzőkönyvét alkotják. Egyetlen építőkő, ti. a csírasejt, úgy megszaporodhat, hogy létrejön az egész élő „ház", mert a ház tervét már mindegyik sejt tartalmazza. A regeneráció folyamán, azaz sérült élőlények helyreállítása alkalmával hatásosan világossá válik, hogy itt valami tervszerűségnek kell lennie, mert az élőlény újjáépíti elpusztított házát, mégpedig teljesen tervszerűen olyanná, mint amilyen azelőtt, eredetileg volt. Vagy talán az ilyesmi tervszerűtlenül mehet végbe? Ha pl. a szalamandra egyik lábát levágjuk, az csontostul és inastul újra kicsírázik. Ha a féregnek az elülső felét levágjuk, ez a fele újra kinő az agyával együtt. Ha szétvágjuk az aszcídiát (mélytengeri állat), mindegyik darabból újra teljes aszcí- dia lesz. Még ha tucatszor vágjuk is át ennek az állatnak a kopoltyúját, mindegyik darab kopoltyúból ismét teljes állat fejlődik ki. Itt kézzelfoghatóan szinte tapintjuk az egészre irányuló titokzatos, nagy tervet. Kell, hogy itt valaki tervező legyen. A természet technikája építőmesterre vall A természet tervszerű s csodával határos. Ha az emberek az építésben követni tudnák a növények szerkezeti fölépítését, képeseknek kellene lenniük olyan templomtorony emelésére, amelynek az átlója csak egy méter, de 300 méter magasságba ér, és odafent akkora súlyt hordoz, amennyit az egész torony összesen nyom. Vihar esetén ennek a toronynak jobbra és balra 100 méterre kellene kilengenie, anélkül, hogy eltörne. A természet ui. ilyenné építi a fűszálat és gabonaszárat. Ezek tervezője minden kor legnagyobb mérnöke volt. Csodálatosak azok a találmányok, melyekkel számos növény előállítja a maga erős szárát. Valami masszív, fás oszlop nagy súlyánál fogva túlságosan nehézkessé tenné a növényt. A természet ezért az autóabroncsok módszerét alkalmazza. Öttől húsz atmoszféráig terjedő nagy folyadéknyomást alkalmaz, hogy elérje a szilárdságnak e csodálatos műveit. Eközben a milliméter századrészénél kisebb vastagságú csöveknek kell kibírniuk e hatalmas nyomást. Műszaki vázaknak hasonlóan csodálatos műremekei találhatók az emberi csontozatban, illetve belső oszlop- és dúcrendszerében, amelynek az elemei mértani pontossággal olyan szerkezetet alkotnak, amilyent a szükséges nyomószilárdság elérése megkövetel. A madarak és a rovarok repüléstechnikai csúcsteljesítményeknek tekinthetők: tökéletes áramvonalas alakjukhoz igazodik a szárnyak pontos kereszt- metszete s a csontok üreges felépítése. A szárnyak mozgása csak a mai legmodernebb repüléstechnika számára vált egészen érthetővé. A madárszárny mozgásgörbéi hatásfokuk szerint a légcsavaréival azonosak. Ki tervezte mindezt?Merta tervszerűség, még ha az állat maga nem is tervezte soha, nyilvánvaló. Az állatok érzékelési technikája úgyszintén nagy teljesítményeket mutat. E technika a legmodernebb műszaki készülékekhez hasonló érzékelőket működtet. A denevér pl. radarszerű készülék birtokosa. Repülése közben másodpercenként 50 000-es rezgésszámú hangot bocsát ki magából - amely meghaladja az emberi hanghatárt -,s a tárgyak által visszavert hang alapján tájékozódik. Az orrán levő felfogókészülék érzékeli az ultrahangokat is. A denevér így a legsötétebb éjszakában is képes észlelni minden akadályt, úgyhogy semmibe sem ütközik bele, sőt, repülés közben még rovarokra is ráakad, vagy kiválaszthat magának pihenőhelyül valamilyen falrést. Ki szerkesztette magának e kiváló minőségű műszaki készülékeket? Ki tanította meg a méheket matematikai pontosságú lépsejtépítő módszerükre? A lépsejt fedelének olyan felépítésűnek kell ui. lennie, hogy a sejt a legcsekélyebb anyagfelhasználással a legnagyobb mennyiségű mézet legyen képes magába fogadni. Réaumur természetbúvár e nehéz matematikai végértékfeladat eredményeként azt számította ki, hogy az elzárásként szolgáló rombuszfelületek szögeinek 109 fok 26 perc értékűnek kell lenniük. A sejtek megmérése alkalmával Réaumur valóba 109 fokos 26 perces értéket talált a pontosság csodájaként. Milyen szellem kormányozza ezeket a dolgokat? Hasonló műszaki teljesítmények a darazsak építményei. Függő lépsejtjeik több emeletnyi terjedelemben, durva papírból készülnek. A papírt valójában a darazsak találták fel, hiszen az nem más, mint egy nyálszerű váladék vegyi eljárásnak alávetett, szétrágott fa. A madarak fészeképítményei, számos rovar labirintusszerű földi barlangjai építészeti remekművek. Külön csodálatot érdemlő mű a virágporzás technikája. A virágok reklámcégérként használják a feltűnő színű virágszirmokat, és vegyi reklámként a megfelelő illatot. Ezáltal kilométernyi távolságból csábíthatok oda a rovarok. Kifinomult technikával rakodik a virágpor (pollen) a rovarokra a következő, még be nem porzott virág számára. A virágok és rovarok itt kölcsönös, az élet számára szükséges szolgálatot nyújtanak egymásnak. Az a mechanizmus, amelynek révén a virágpornak biztosan kifli a rovarra rakódnia, gyakran a csodával határos. Az egész világ az értelem és élet, terv, előrelátás, kormányzás és összehangolás egyetlen, csodálatos mozaikjához hasonló. Az elektromos agy ehhez képest kontármunka. És ennek a műnek ne lenne építője? Magától való volna? 3
