A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
Ki gondolkodott az állatok helyett? Az állatok ösztönösen képesek a legnagyszerűbb teljesítményekre. Edzeni lehet őket, de gondolkodni nem tudnak. Csak ösztönük van: másvalaki gondolkodott helyettük. Nem ők maguk találták ki azt a tervet, amely szerint dolgoznak. Egy példa: amikor néhány évtizede feltalálták a keltetőgépet, az első kísérletek nem sikerültek. A kikelő csibének hiányzott vag}T a fél szárnya, fél lába vagy a fél szeme. Míg rá nem jöttek, hogy a kotló költés közben időről időre megforgatja a tojást. A keltetőgép esetében megkísérelték ugyanezt az eljárást, s attól kezdve minden jól ment. A tyúk azonban nem maga találta ki e tervet; ha gipsztojásokat tesznek alája, azokat is megforgatja, és megpróbálja kikölteni. Az állatok ui. nem látnak bele cselekedeteikbe. A „munkatervüket" valaki más gondolta ki. A borsóbogár petét rak a borsó fiatal hajtásaira. A kibújó lárva behatol a puha borsóba, és tágasra fúrja, mintha tudná, hogy később nagyobbra nő. Azután folyosót fúr a borsó felszínére, majd fent a borsó bőrén úgy vág egy csapófedelet; hogy a cső kifelé zártnak lássék. Úgy építi magának ezt az alagutat és ezt az ajtót; mintha tudná, hogy a borsó egyszer majd megkeményedik, és akkor nem lenne többé kiútja e koporsóból. Ki volt itt a tervező? A búvódarázs „születésétől fogva" tudja, hogy bizonyos borsószemekben lárvák rejtőznek. Ezért végigtapogatja a borsót, amíg meg nem találja a kis fedelet, felnyitja a csapóajtót, és fullánkjával a borsóba szúr. De nem öli meg a lárvát, hanem csak elkábítja. A darázs „pontosan tudja", hová kell szúrnia, hogy a lárva el ne haljon. Az elhalt lárva ui. megrothad vagy elszárad, és így hasznavehetetlenné válik a bú- vődarázs lárvája számára. Aztán a darázs elhelyezi petéjét a lárvába. A búvódarázs lárvája tehát a bor- sőbogár lárvájában élősködik, amíg ki nem fejlődik benne az új búvódarázs. A tervszerű cselekvésnek ez a netovábbja. A pók egészen pontos terv szerint szövi a hálóját. Ezt gondos kísérletekkel, a háló szerkezetének megbontásával és a pók javítómunkájának megzavarásával kutatták ki. A pókok nem térhetnek el ettől a tervtől: a háló kerek szálai rugalmasan feszesek, hogy a repülő rovar beleütközése alkalmával széjjel ne szakadjanak, azonkívül ragadósak, hogy a légy testét megtartsák. Ezzel szemben a háló közepébe tartó szálak mereven feszesek, mert a póknak e szálakon kell a zsákmányhoz jutnia, és nem ragadósak, nehogy akadályozzák a pókot mozgásában. Eközben a háló szálai és szemei olyanok, hogy a légy fa- zettaszemével ne vegye őket észre. Ki sulykolta bele az állatokba ezt a tervet? A cincér lárvájának 8000 izom párja van. A lárva minden mozgása alkalmával valamennyi szelepnek mindig időben kell működnie: a levegő számára való gázcsöveknek zárva kell lenniük, tervszerűen kell elhelyezni az idegek számára való „villamosvezetékeket" és a vértovábbító csőrendszert. Ki működteti és irányítja e csodálatos műveket? Ha a lárva, amely három évig rágja át magát a fán, ezen idő elteltével be akar bábozódni, kamráját közvetlenül a fa kérge alatt építi ki. Vékony mészréteggel védekezik a behatolók ellen. Honnét tud ezekről? A kamrában a lárva fejjel kifelé fekszik, különben ui. a későbbi cincér megnagyobbodott feje nem lenne többé képes kijutni a csőből! Ki véste bele az állatba e tervet? Bárhová tekint az ember a természetben, rátalál Isten csodálatos műveire. Ezek előtt korunk legnagyobb mérnökei is meghajolnak. (Fordította Dr. Vida Tivadar) MAGYARORSZÁG MÁRIA MINDSZENTY Nyissuk meg szívünket annak a szeretetnek, amely ezeket a leveleket írta. Ezáltal ismerjük meg a szeretet forrását, ISTENT, aki el fogja tölteni a mi szívünket is az O békéjével és örömével, annak jeléül, hogy eljött hozzánk! MÁRIA MAGYARORSZÁG MINDSZENTY Bécs, 1993. február 8. ACB 4
