A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
hogy szeretnék ismeretre szert tenni, egyenesen az következik, hogy lennie kell valami megismerhető- nek is. így is megfogalmazható: az a puszta tény, hogy szerveket találunk magunkban, bizonyíték amellett, hogy léteznie kell annak, ami végett e szervek kiépültek. Ha a kutatóink például egy olyan állatnak a maradványait ássák ki, amely százezer évvel ezelőtt élt, s amelynek volt szeme és lába, tudják, hogy ennek az állatnak akkoriban szilárd talaj volt a lába alatt, nem élt a tengerben és, hogy akkoriban világosság létezett, mert különben a szem és a láb meglétének nem volna semmi értelme. És most kérdezzük meg magunkat: ha az embernek valamennyi ösztönös ereje oly rendkívül okszerű és értelmes, éppen a legmélyebb ösztöne, a végtelenre való vágya lenne értelmetlen? Nem állíthatjuk- e teljes joggal: az a puszta tény, hogy létezik bennünk, emberekben ennyire mély vallási ösztönös erő, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ez a vallási ösztön beteljesülést is találhat? Mivel pedig a végtelen utáni vágy az ember leghatalmasabb és legmélyebb ösztönös erői közé tartozik, számunkra erős bizonyítékául látszik annak, hogy létezik az, aki után ez az ösztön vágyakozik: a Végtelen, Örökkévaló Isten. Az óramű nem keletkezhetett „magától". Ebben a szerkezetben túl sok szellem rejlik ahhoz, hogy „véletlenül" jöhetett volna létre. Tervszerű a felépítése. A rugónak megvan a szerepe; az ingának, amely fenntartja a mozgást, helyettesíthetetlen a feladata; a köveken nyugvó telep, a kerekek egymásfelettisége, a kerekeknek fogak által történő egymásba kapaszkodása, a mutatók átfutási sebessége, az időmérő szerkezetként való ésszerű elrendezése... Mindez azt mutatja, hogy itt valaki gondolkodott, hogy ez valami terven alapszik. Márpedig ahol terv létezik, valakinek gondolkodnia, terveznie kellett. Ilyen tervszerűségről győz meg bennünket az egész természet, a legnagyobbtól a legkisebb részletig. Egyetlen porszem sincs kivonva a nagyszabású terv alól. így joggal mondjuk mi emberek: az egész természet mintegy láthatóvá lett szellemre utal. Valakinek itt tervszerűen kellett elrendeznie e világot. Ez a világ elgondolkozó, megfontoló szellemtől származik, aki kigondolta és megvalósította. Már az atomban látványosan találkozunk a gondolkodó szellem kormányzásával: renddel, tervvel, szellemmel. Az atom a legzseniálisabb sokcélú szerkezete a földnek. Ezekből az atomokból épült minden élő, valamennyi csillag, a nap, az állatok és az ember. Az atom a legalapvetőbb fényadó gépezetünk: általa keletkezik a fény (az elektronnak az egyik pályáról a másikra történő átlépésével). Az atom a legelemibb villamosságművünk: megszakít- hatatlan áramkör cl benne (a körforgásban levő Ehhez hasonlóan azt is mondhatnánk, hogy mi emberek a végtelen számára való szervet hordozzuk magunkban, ti. a lelkiismeretet. E lelkiismeretben éljük meg azt a „tedd meg"-et, amit valaki Végtelen követel tőlünk. Nem szabad-e ebből teljes joggal következtetnünk arra, hogy a Végtelennek azért kell valóban léteznie, mert van ilyen szervünk? A Végtelen utáni vágy hatalmas áramként vonul végig az egész emberiségen. Már a történelem előtti kor embere több mint százezer.évvel ezelőtt kinyilvánítja a vágyát a halálon túli életbe vetett hitével: a sírba tett ajándékok, a guggoló testtartásban temetettek stb. hirdetik a továbbélésbe vetett hitet. Az imák és az áldozatok, a dómok, székesegyházak és templomok, továbbá a föld valamennyi vallásának keretében kisarjadó művészeti alkotások beszédesen, vitathatatlanul tanúskodnak az Isten utáni vágyról. A számtalan szerzetesrend, hithirdető, megtért, vértanú és misztikus tanúsítja, hogy az emberek nagy száma mindig kész volt rá, hogy odaadja Istenért az utolsó kincsét, sőt még életét is. Lehet-e ennyi vágy értelmetlen? Lehetséges-e, hogy éppen az, ami bennünk a legértékesebb, telje- sületlen maradjon? Nem kell-e vajon léteznie Istennek, aki betölti mindezt a vágyat? ? A világot bölcsesség, rend, terv igazgatja elektronok következtében). Az atom alkotja a legelemibb mágneses mezőt is. Sőt, az atom leadóként is működhet: tömeg változhat át benne sugárzássá. Végül az atom a leghatalmasabb energia- és hőforrás, amit csak ismerünk: a Nap egész energiája az atommagok tömegéből ered. Mindegyik atombomba bizonyságot tesz néhány kiló anyag erő- és hőképességéről. Es a modern kutatók még azt is fontolgatják, vajon nincs-e már az életnek is alapja bizonyos molekulákban. Ki tervezte ezt ilyen lángel- méjűen? Még mélyrehatóbbak az élő világ csodái. Itt szinte megfogható a tervszerűség, a gondolat és a szándék. Amerika legmodernebb technikája kezdi a második világháború óta a „biotika", e külön tudomány útján megismerni és hasznosítani a természet kimagasló konstrukciós adottságát. Az amerikai technika és haderő megbízásából több ezer doktor és mérnök dolgozik azon, hogy megismerje a természet csodáit, és alkalmazza őket a technikában. Azóta ellestek a természettől zseniálisan egyszerű sebességmérőket a repülőgépek számára, jelzőkészüléket a görbületi repülés részére, felszíni borítást a tengeralattjáróknak stb. Már a legegyszerűbb sejt is zseniális vegyi laboratórium. Életidegen anyagok, pl. a föld talajából valók, átváltoznak ott bonyolult vegyületekké (asszimiláció). A világon semmilyen készülék sem képes teljesíteni azt, amit a sejt játszva megtesz, azt ti., hogy osztódik, s egy készülékből kettőt csinál - lásd a sejt szaporodását. Mi több: a
