A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
A HIT ALAPJAI I. A Szív 1993. áprilisi számának melléklete A gondolkozó embernek nem kell különösképpen felhívni figyelmét korunk visszásságaira. A századunkban történt változások és kiábrándulások mély nyomot hagytak az emberek életében, a társadalomban. A felvilágosodás nem hozta meg a békét és a boldogságot az emberiség nagy testvériségében és egyenlőségében. A tudomány nem tudta helyettesíteni az együgyűnek deklarált vallást. Mit csináljon, hova forduljon ma az emberiség miután az utolsó 300 évben hiába próbálta megteremteni létének - minden embert kielégítő - boldog alapját. Vissza az elhagyott gyökerekhez, vissza a vallás történelmileg igazolt értékeihez. Ebben a forrongó, erőszakosságtól sem mentes, megoldásokat kereső világban mutat utat dr. Madinger, bécsi katolikus pap 29 évvel ezelőtt elkezdett munkájával. Erről részletesen fogunk írni a szív következő mellékleteiben. Munkásságának lényege abban áll, hogy rendszeresen magyarázza levelein keresztül a hit alapigazságait. Egyszerűen és világosan, tévedést kizáró pontossággal. A leveleket ingyen küldötte el mindenkinek, akik ezt kérték. A költségeket a tehetősebbek viselték önkéntes, havi csekély hozzájárulásukkal. A munka motorja az ima, az áldozat kegyelme és az emberek szerető közreműködése volt. Gyönyörű eredményt ért el. Ma több mint 100 000- en olvassák leveleit, rövid négysoros prédikációit. Számtalan köszönő levelet kapott azoktól, akik megkérték, lelki betegségeikből meggyógyultak, leszoktak a kábítószerről, miután megtalálták életük igazi értelmét és vallásukat nem csak rnegval- ló, de azt a mindennapi életben gyakorló keresztényekké váltak. Ebbe a munkába szeretnénk bekapcsolni az egész világon szétszórt, de főként a hazánkban élő katolikusokat a Szív újság mellékletein keresztül. Ha a kis Ausztriának sikerült megtalálni azokat a jóindulatú és áldozatkész embereket, akiknek a munkája eredményezte a fenti sikert, nekünk magyaroknak is meg kell találnunk ezeket az embereket. Mi erősen hiszünk ebben. Imádságos, áldozatkész és munkára kész együttműködőket keresünk. Kérjük olvasóinkat kísérjék figyelemmel a havonta megjelenő fejezeteket. Észrevételeiket, kívánságaikat, esetleges ötleteiket közöljék a szerkesztőséggel, hogy azokat be tudjuk építeni terveinkbe. Olvassák, ajánlják, adják tovább barátaiknak, ismerőseiknek, a templomba nem járóknak is. Erősödjünk meg hitünkben, újuljunk meg hitünkben, hogy szomorúságunk örömmé változzék ebben a szép országban. Segítsük terjeszteni a keresztény boldogságot! M M M AGB OLVASD, TERJESZD, LÉGY TE IS MUNKATÁRSUNK DR. HERBERT MADINGER Őserejű ösztönök élnek bennünk, emberekben: vágyunk a táplálékra és életre, vágyódunk az ismeretre, igazságra és igazságosságra, alapvető szükségletünk, hogy az élet értelmes legyen. De létezik az emberben valami ennél is mélyebb. A lélek rejte- kében ott van őserejű ösztönként az örök és végtelen, az Isten utáni vágyakozás. Az embernek ez a legmeghatározóbb ösztöne, hiszen vallás létezett és létezik mindenütt és minden korban. Észre kell vennünk, hogy valamennyi emberi ösztön rendkívül értelmes. Legalábbis az ember minden testi és lelki ösztönével kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy értelemszerű beteljesülésre találnak. A táplálkozás ösztöne valami ennivalóval kielégülést nyert, az ismeret, kutatás és tudás vágya... valóban beteljesedhetik. Bizonyítják ezt nekünk a tudomány, a technika, a filozófia, a művészet széles művelődési területei. Egyenesen azt mondhatnánk: a puszta tény, hogy megtaláljuk magunkban ezeket az ösztönös erőket, bizonyítja azt, hogy az ösztönöknek megfelelő tárgyak valóban léteznek. Az a tény, hogy éhes vagyok, éppenséggel azt bizonyítja, hogy valahol a világon kell lennie valami ennivalónak. Abból a tényből, Értelmetlen lehet-e az Isten utáni vágyunk?
