A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

A SZÍV - 1992. 'DECEM'B'ER, 569 Pilinszky azt mondja, hogy belülről átélve szenvedés és öröm nyelve tökéletesen egyértelmű beszéd. A szenvedés ugyanakkora mestere a léleknek, mint a misztikus elragadtatás. Nélküle hamisan értelmeznénk a múlandó világot - öröknek, szükségszerűnek, abszolútnak. A szenvedésben igen iga­zán az igen, ill. nem a nem, sokkal egyértelműbben, mint amikor megpróbál­hatjuk ámítani magunkat. Bár a szenvedés gyötrelmes és szűkös, az öröm pedig tágas és boldo­gító, mégis gyakori tapasztalat, hogy a fájdalomból meg lehet érkezni az örömbe. Lourdesi zarándokok százai, ezrei bizonyítják ezt, azok elsősorban, akik úgy tértek vissza, hogy betegségükből nem gyógyultak meg. Ők mint „legkisebbek" már ezen az egyértelmű nyelven beszélnek örömükről és szen­vedéseikről. Hiszen ők azok, akik még Keresztelő szent Jánosnál is kivétel nélkül nagyobbak a mennyek országában. Ez a címe Örkény István groteszk egypercesének, amely egy valóban merész álom megvalósulásáról szól: valaki 12 háromlábú kutya vontatta szánon akar eljutni a Balatonhoz. Ez tulajdonképpen nem képtelenség, csak nagyon furcsa. Merész álmaink, akár legmerészebb álmaink, igazából akkor valósulhatnak meg, ha összhangban vannak az isteni tervvel. Ha Ő sugallta őket. Ha ugyanis ilyen álmaink nem volnának, még lassabban menne előre a világ, még lassabban fejlődne a tudomány, színtelenebb lenne a művészet, sótlanabb a föld. Legmerészebb álmaink is beteljesülhetnek. Amióta anya lett a szűz, hogy világra hozza a Szabadítót, akinek a neve önmagáért beszél: Velünk az Isten. Máté evangéliuma idézi Izajás szavait, melyeket Ákáz királyhoz inté­zett. Dávidnak ez az utóda éppen akkor áldozta föl kisfiát a bálványnak, mint olyan, akinek kisebb gondja is nagyobb a kiválasztottsággal járó felelősségnél. Egy dávidi sarjat bálványnak áldozni! És mégis éppen ez a király kapott még egy lehetőséget, egy újabb gyermeknek és egyben az eljövendőnek az ígéretét, akinek a neve maga a vigasztalás: Emmánuel = Velünk az Isten. Ezt az igazi Emmánuelt, aki test szerint Dávid nemzetségéből született, már az igazi szűz-anya, a názáreti Mária hozta világra és születésének törvényes körülményeiről maga az Úr gondoskodott. Legmerészebb álmaink is beteljesülhetnek. Nem kell, nem szabad félnünk ezektől az álmoktól, vágyaktól, tervek­DECEMBER 20. ADVENT 4. VASÁRNAPJA íz 7,10-14; Róm 1,1-7; Mt 1,18-24. „Jöjj el, jöjj el, Emmánuel!" egmerészebb álmaink is beteljesülhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom