A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-11-01 / 11. szám

494

MÚLT ÉS JELEN

BÚS JAKAB*

1861 - 1935

1861. április 29-én született, a bácskai Magyarkanizsán. Gimnáziumi tanulmányainak végzése közben a kalocsai egyházmegye szemináriumába lépett. Ott szentelték pappá 1886-ban.

Néhány évi buzgó káplánkodás után 1891-ben felvételét kérte a jezsuita rendbe. A rendben addigi tanulmányai kiegészítésére elvégzett két év filozófiát és három év teológiát. Közben megszerezte a német és latin nyelv biztos és könnyed használatát.

1906. augusztus 15-én tett ünnepélyes végső fogadalmat. Amikor 1909-ben a magyarországi provincia megalakult, őt nevezték ki az első provinciálisnak. Nagy bölcsességgel és körültekintéssel végezte a szervezés és a kormányzás nehéz munkáját. 1912-től 1915-ig a Mária Kongregáció vezetője. Fáradhatatlanul dolgozik Barkóczy Sándorral a budapesti Urak Kongregációjának újjászervezésén, a Kongregációs Otthon és a Mária Kongregáció folyóirat alapításán. Ez utóbbi első szerkesztője volt.

Az Otthont kiváló gyakorlati érzékkel, főleg pasztorális céloknak megfelelően tervezte és rendezte be. így lehetett ez az épület budapesti tevékenységünk kiváló és nélkülözhetetlen színtere. E műben különösen páratlan leleményessége és agilitása mutatkozott meg P. Búsnak, a szükséges pénzösz- szeg előteremtésében is. Fölhasználta a költségszerzésnek akkor legújabb formáit, pl. sorsjegyakciót. Széleskörű tevékenységében mindig központi jellegű volt a kongregációk terjesztése. Még élete utolsó éveiben is erről a törekvésről beszélt legnagyobb lelkese* A jezsuita Provinciánk Hírei 37. (1935. IV.) számában közölt megemlékezés alapján.