A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
495 déssel érdeklődő fiatal rendtestvéreinek. Nagy buzgalommal fáradozott az ún. kolóniák kiépítésén. Akarta, hogy legyenek a vidéki városokban is a fővárosi kongregációhoz hasonló és vele szerves kapcsolatban álló, tevékenyen működő Mária-kongregációk. így alakult ki sokoldalú tevékenységéből a kiváló szónok, az alföldi katolikus napok szervezője, a hitbuzgalmi író, a szerkesztő, a zárt lelkigyakorlatok mestere, akit csak egy eszme hevített mindenekfelett: Isten dicsősége és a halhatatlan lelkek üdve. Később meg kellett válnia a kongregációs szervezés közvetlen intézésétől, azonban legkedvesebb működéstere élete végéig a kongregációs mozgalom maradt. 1915-től 1918-ig Pozsonyban, 1918-tól 1930-ig Budapesten vicerektor. Szegeden boldog lelkesedéssel fogadták, amikor a jezsuiták 1920- ban az ország megcsonkítása következtében Szegeden telepedtek meg. Ő a szegedi ház első rektora, a berendezkedés vezetője. Korábban Pesten része volt a kommunizmus igazságtalan üldözéseiben, most ismét megnyílt előtte eddigi kedves pasztorációs munkatere. Szegeden első alkotásai közt látjuk az AVE-t, vagyis az Anyaszent- egyházat Védő Egyesületet. Célja volt a vallásos egyesületek vezetőinek csoportosítása. Általa lehetővé tette, hogy a szegedi katolikus szervezetek egyöntetű terv szerint és megbeszélések alapján cselekedjenek. A város egyik legnagyobb jótékony intézménye, a Szent József-akció szintén az ő szervezése és elgondolása alapján lett hatásos nyomorenyhítő karitász- mozgalom. Praktikus leleményessége itt is többféle módon nyilvánult meg, hogy a sokgyermekes csáíádokat minél több anyagi segélyben részesíthesse egyesületével. Ugyancsak Szegeden katolikus lapot alapít, a Katolikus Ébredést. A forradalom után fény volt és a sötétségben orvosság, amikor a forradalmi méreg a lelkek ezreit fertőzte meg. E lapról nyilatkozott Prohászka püspök: „Igen, ilyet vártunk!” Sokat tett a vidéki katolikus nagygyűlések szervezése terén. Egyik nagy beszédében ő adott lendületet a szegedi fogadalmi templom építésének. Fölszentelésekor ugyancsak ő mondott magasan szárnyaló beszédet. Szerette az ifjúságot, a kisgyermekeket. Nem egyszer kimutatta ezt, amikor a Szívgárda megbeszélései alkalmával szívesen elvállalta az elnöki tisztet. Ünnepélyek rendezése is kedves gondját képezte. Pesten a Sziklatemplom létesítése jórészt az ő gondolatának megtestesítése volt. 74 évig tartó hosszú életének minden napja céltudatos alkotó munkában telt. A halál is szinte a tanári íróasztal mellől ragadta el, ahol gondosan papírra vetette az aznap este tartandó konferenciabeszéd vázlatát. A szívében lobogó vezérgondolat kifejezője ez a gondolat: nevelni nem tud jól embert más, csak Isten az ő törvényeivel, s ezért vissza kell térnünk a theocentrikus = istenközpontú neveléshez.
