A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
491 an, sőt megölhetően volt itt; nem csupán velünk volt, hanem közülünk való lett. A távollevő Isten egészen közeli lett, a hallgatag Isten síró gyermekké, hogy amíg látható, tapasztalati módon ismerjük meg Istent, általa a láthatatlanok szeretetére gyulladjunk. A megtestesülésből nemcsak azt tudjuk meg, hogy Isten szeretet (a világot is ebből a szeret étből teremtette), hanem hogy Jézus Krisztusban maga az örök szeretet a legreálisabb jelenlétben van közöttünk. Ezért Jézus lényege Emmánuel, azaz Isten velünk. Jézus megjelenése a legnagyobb történelmi esemény. Olyan lényeges ontológiai változást hozott erre a világra, mint amikor az élet jelent meg a földön, vagy amikor az első emberben a szellemi lélek egyesült az anyaggal. Jézusban az Isten lett emberré, az anyag pedig az Istenember testévé; és ez az anyagnak és az egész teremtett világnak a legnagyobb megdicsőülése, fel- magasztalása. Az isteni élet nem azért jelent meg Krisztusban, hogy üstökös legyen, mely örökre eltűnik az éjszakában. Azért jött, hogy közöttünk lakozzék, és akik befogadják Ót, azoknak hatalmat adjon, hogy Isten gyermekei legyenek. „Az ő révén van mindkettőnknek szabad utunk az egy Lélekben az Atyához” (Ef 2,18). Vagyis a megtestesülés után jött a megváltás, melynek lényege éppen az, hogy út nyílt nekünk az isteni élet felé. Krisztus beállított minket a természetfeletti életfolyamatba. Ezt pedig azáltal tette, hogy megalapította az Egyházat, az ő titokzatos Testét, amelyben az ő feltámadott élete folytatódik. „Jézus visszatér az Atyához, de Egyházát hagyja itt saját követeként. Az Egyház a világban marad, mint Jézus új jelenlétének homályba burkolt és mégis tündöklő jele: a mennybe távozott és mégis itt élő Jézus. Az Egyházban Krisztus élete folytatódik...” (VI. Pál: Evangelii nuntiandi, 15.) Mócsy Imre „Szeretettel köszöntőm a magyar zarándokokat Albertfalváról. Római tartózkodásotok erősítse hiteteket. Szívből adom apostoli áldásomat rátok és minden magyar hívőre.” A Szentatya szeptember 13-án az általános kihallgatáson a mintegy 100 magyar zarándokhoz intézte ezeket a szavakat. * Szeptember 7-én, a kassai vértanúk ünnepe alkalmával a Szentatya 1200 lengyel zarándoknak mutatott be szentmisét. A három kassai vértanú közül Grodecz Menyhért jezsuita lengyel származású. A vértanúk 1619-ben adták életüket hitükért, Rákóczi György hajdúi ölték meg őket a vallásháborúk korában, elfoglalva Kassa városát. (M. K.)
