A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-08-01 / 8-9. szám
354 nyes, hol szomorú magyar föld felett sem, sőt minden azt ajánlja, hogy a Fájdalmas Anyát a vér és a könny országába meghívjuk. A Nagyasszony tiszteletében, mint Betlehemben, „találjuk az Anyát a Gyermekkel”. Nem is mi találjuk, hanem a történelem komoly lapjai mutatják meg. Az ország pénze a máriás 1848-ig. Protestáns erdélyi fejedelmeink, Bocs- kay, Bethlen és a két Rákóczi György csakúgy veretnek máriásokat, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor ő megindul hadjaival Kárpátalján pro Deo et libertate (=Istenért és a szabadságért), máriás zászlók alatt vonul, pedig kuru- cai többsége — Márki Sándor szerint kilenctizedé — nem katolikus. Kiáltványa, a Recrudescunt 100 sérelme közt ott szerepel az is, hogy Bécs elvitette a pó- csi könnyező Mária-kegyképet, és így nem imádkozhatik előtte a szegény magyar nép. Ezt a 100 sérelmet a nem katolikus Ráday Pál szövegezi. A magyar középkor, a daliás idők lovagját a nem katolikus Arany János Máriára esketi és bízza. Gyulai Pálnál alig írt bárki is melegebb méltatást a török és kuruc idők Mária- költészetéről. A sokszor elsodort Szabó Dezső, aki mint mondja, „akaratán túl is protestáns", felhördült a Mária-ellenes, útszéli kiszólásra. Szabolcska Mihály a Golgotát Mária című versében énekli meg: Te ott állsz mellette fénylő glóriáddal Ó, Krisztus édesanyja, Mária! 1905-ben, a nagy nemzeti küzdelem előestéjén az egyesült ellenzék épp Kossuth Ferenc vezetésével a Bazilikában esdekelt Magyarország Pátrónája, ama Mária-kép előtt, amelyet épp Benczúr Gyula festett. Nem jelentéktelen körülmény, hogy a XIX. század három nagy klasszikus protestáns festője, Benczúr, Lotz és Székely Bertalan a Magyarok Nagyasszonyát és udvarát, a magyar szenteket festik meg. 1941-ben keletről zászlókat kaptunk vissza, az 1848-49-es szabadságharc Szűz Máriá-s harci lobogóit. Ó, én nem örülök annak, hogy valaha fegyveres küzdelmek folytak protestánsok és katolikusok közt, mert a magyarság vékony véredényét csapolták és a végzetes idegen megszállást ez is segítette el a kerek 150 esztendeig. Inkább kívánom, hogy békében keljenek versenyre a haza szeretetében. A Nagyasszony-tiszteletben a komoly hívő, ha nem is katolikus, nem lát botránykőt, hanem vallási, erkölcsi és nemzeti erőt. Ahogy a nem katolikus Vak Bottyán és Damjanich János kardpengéjén a Nagyasszony képét villogtatta, a nemzet körén kívül állókra is bűvös, lenyűgöző hatással van a Nagyasszony-gondolat. Nagy Lajos nádora, Ulászló herceg a pálosokkal együtt telepíti magyar földről lengyel földre a Patrona Poloniae tiszteletét, amely a Patrona Hungáriáé gondolatából fakadt. A lengyel Sobieski, a francia Lotharingiai Károly, Savoyai Eugen, az olasz Avianói Márk XI. Incétől küldve a Nagyasszony küzdelmét vívják Magyarország területéért. A kora ön-
