A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
187 Az egyházak helyzetét három tényező határozza meg: ki hajlandó jobban kiszolgálni az államhatalmat, melyik egyháznak van nagyobb társadalmi szolidaritása, és végül hogy mennyire sikerül egymás ellen hangolni az egyházakat, illetve a híveket. A politikai hatalom a római katolikus egyházat tartja legnagyobb ellenfelének hierarchikus és nemzetközi szervezettsége, azaz pápai fennhatósága miatt. A csehszlovák kommunista hatalom és a szlovák katolikus egyház viszonyát az is nehezíti, hogy ebben az egyházban mély gyökerei vannak a politikai klerikaliz- musnak, amely a II. világháború alatt hatalmikig is megvalósult. Duray Miklós itt a Msgr. Jozef Tiso által vezetett Szlovák Katolikus Néppártra, illetve uralmára gondolt 1939-45 közt. Nagy támadási felületet nyújt ez a kommunistáknak a katolikus egyház ellen, amit természetesen ki is használnak. Nem véletlenül jellemezte II. János Pál pápa 1987-ben a csehszlovák egyház helyzetét szomorúnak s példa nélkül állónak a keresztény történelemben. De vizsgáljuk meg a magyar katolikusok életét. Duray Miklós először is rámutat, hogy a magyar katolikusoknak semmi közük nem volt a hitleri Németországnak elkötelezett katolikus vezetésű Szlovák Köztársasághoz, hisz ők az idő tájt jobbára magyar fennhatóság alatt éltek. De az csak „természetes", hogy a magyar katolikusokat is ugyanúgy sújtják a vallási életet szabályzó és kurtító különféle rendeletek. Sajnos azonban, fűzi tovább Duray Miklós, a csehszlovák katolikus egyház nem emelte fel szavát a magyar kisebbség érdekében. A II. világháború utáni magyarüldözés idején nem adott menedéket a meghurcoltaknak. A magyar iskolák betiltása után nem tett lépéseket a pótlásukra, holott lehetősége lett volna rá. (Az egyházi iskolákat ugyanis akkor még nem államosították) Nem szervezte meg a magyar hitoktatást sem, pedig erre is lett volna lehetősége plébániai keretben. A világszerte súlyosbodó paphiány a magyarok közt is érezteti hatását. 1974-ben a Cirill és Metód Teológiai Főiskolán még 12 növendéket szenteltek pappá, azóta évente kettőt-hármat. (1986-ig összesen 30- at.) De ezeknek is csaknem 20%-a nem végzi vagy nem végezheti papi hivatását. A magyar plébániák fele betöltetlen, vagy pedig nem magyar papok látják el az ottani szolgálatot. Misézni, gyóntatni magyarul nem
