A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

188 tudnak, így jelenlétük inkább bomlasztóan hat a magyar egyházközsé­gekre. A magyar vidékeken nyoma sincs a vallás olyan mértékű rene­szánszának, mint a szlovák falvakban. Sajnos, a pozsonyi teológiai főiskola szelleme is meglehetősen nacionalista. A 70-es években a dékán utasítására kidobták a könyvtár­ból a magyar könyveket és folyóiratokat, s elégették a kazánházban. Nem engedélyezik a magyarországi teológiai tanulmányokat sem. Ma­gyar nyelvű liturgikus és katekétikai könyveket is úgy kell becsempészni, mert ilyet tilos az országba bevinni. Német Mátyást, a Rozsnyó melletti Hárskút plébánosát 1984. október 3-án letartóztatták lázításra tett elő­készület gyanúja miatt. Az „ok”: a plébánián az állambiztonsági szer­vek nagy mennyiségű vallásos irodalmat találtak. Sajnos, magyar nyel­vű katolikus újság sincs. 1968-ban Farkas Jenő papköltő indítványozta egy ilyen újság alapítását. Ez elsősorban az egyház szlovák vezetőinek elutasító magatartásán bukott meg. Az ország egyetlen katolikus heti­lapját, a szlovák nyelven megjelenő Katolikus Újságot maguk a szlovák hívek sem olvassák szívesen, mert az a Pacem in Terris nevű papi béke­mozgalom szócsöve. Ezt az államilag támogatott mozgalmat a Vatikán elítélte. Érdekes, hogy a magyar papok igen nagy százaléka vesz mégis részt ebben. Ennek egyik magyarázata talán az, hogy így biztosítva érzik magukat a sűrű áthelyezések ellen, ami főleg a magyar fiatalokkal aktí­van foglalkozókat sújtja elsősorban. Sokan, hogy kivonják magukat a Pacem in Terris mozgalom ha­tása alól, illegalitásba vonultak, megalakították a földalatti egyházat. De ennek az egyháznak sincs nemzetiségi politikája. A jelenlegi politi­kai rendszerrel kapcsolatban az a véleményük, hogy azt egy ellenkező előjelű totalitarizmussal, a keresztény totalitarizmussal kell felváltani. A magyar kérdéssel kapcsolatban azon a véleményen vannak, hogy azt az idő fogja megoldani. Szerintük a magyarság erkölcsi ereje meggyengült. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a magyarok közül csak igen ke­vesen vesznek részt a földalatti egyház életében. Az előadás további részében Duray Miklós beszélt még a magyar­ság többi felekezetének életéről is. Ezek közül különösen a református egyház élete és helyzete a döntő, mert az szinte teljesen magyar. Az elő­adó megígérte, hogy ezekről az egyházakról is küld majd részletes beszá­molót. * * * Egy nagyon összetett mozaikból kaptunk néhány darabkát íze­lítőül. Három gondolatot szeretnék hozzátenni. Az amerikai püspöki kar 1988 novemberi közleményében (Vallásszabadság Kelet-Euró- pában és a Szovjetunióban) nagyon józanul leszögezi, hogy akik sza­

Next

/
Oldalképek
Tartalom