A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
428 protestáns moralista megállapította, ez megadta az ellenfélnek azt a lehetőséget, hogy a döntő összecsapás harcterét kiválassza. Ennek következtében a katolikus és néhány más konzervatív keresztény közösség következetes ellenállása nem tudta megakadályozni a második világháború után világszerte bekövetkezett radikális törvényes változásokat. 1971 -re a világ lakosságának egyharmada került a liberalizált abortusztörvények alá; ez az arányszám 1976-ra kétharmadra emelkedett, mivel India és az Egyesült Államok ebben az időszakban változtatták meg törvényeiket. A Kínai Népköztársaság új népességkorlátozó szabályai 1980-ra csak a világ lakosságának egy kis százalékát hagyták abortuszt tiltó törvényrendszerekben. Az emberi történelemben példa nélküli gyorsasággal történt meg ez a változás. d) Rövid és hosszú lejáratú feladatok Nem lehet arra számítani, hogy ez a rendkívül gyorsan kialakult törvényfelfogás egyszerre megváltozik, noha a hirtelen változást okozó hullám gyöngülésének már vannak jelei. Tudományos tények, a nyugati világ népszaporulatának aggasztó csökkenése, a fogamzásgátló szerek használatának gyakorlati elérhetősége és növekvő használata, valamint a konzervatív erők fokozódó nyomása egyre észrevehetőbben gyakorolják hatásukat. Remélhetjük tehát, hogy a várható kanadai törvényhozás magán viseli majd ennek a fejleménynek a jeleit is, és egy olyan szociális rendszert hoz létre, ami az abortuszt kikényszerítő körülményeknek ugyanannyi figyelmet szentel, mint a magzatelhajtás szabályozott elérhetőségének. Ennek a fejleménynek a lehetőségét elősegítő rövid és hosszú lejáratú stratégiára több feladat hárul. Rövid lejáratban sürgetnünk kell azt, hogy a törvényes irányelvek az abortuszra késztető tényezőknek elsődleges figyelmet szenteljenek, még akkor is, ha ez a költségvetés már területein korlátozásokat követel. Az a szociális és politikai analízis, ami továbbra is figyelmen kívül hagyja ezeknek a tényezőknek a szerepét és fontosságát, nemcsak a nőknek valódi sérelmekből kiinduló felszabadító mozgalmának ad újabb erőt, hanem észrevétlenül elősegíti azt is, hogy ez a forradalmi mozgalom saját céljaira továbbra is kisajátítsa és feláldozza a meg nem született emberi élet érdekeit. Azt is el kell ismernünk, hogy lényeges különbség van a magzatelhajtás és a születésszabályozás erkölcsi problémái között. Az a tény, hogy az utóbbi gyakorlat legtöbb módja a katolikus Egyház hivatalos tilalmába ütközik, nem ad okot arra, hogy mindkét gyakorlatot közös alapon ítéljük el. Családtervezést nem is véve figyelembe, a fogamzásgátlás tilalmának sok kivétele van, a magzatelhajtásénak alig.
