A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

134 a mi világunkban ennek a szükséghelyzetnek a létrejöttét, de nem le­het biztosan előre jelezni minden lehetséges körülmény létrejöttét. C. S. Lewis KEDVES ÜRÖMVÖLGYI ÖCSÉM! Szóval „nagy reményeid vannak arra, hogy gondozottad vallá­sos időszaka mólóban van"? Mindig gondoltam, hogy a „Kiképző Is­kola" hajítófát sem ér, mióta az öreg Nyámnyámot állították az élé­re, s most már bizonyos is vagyok ebben. Hát soha senki nem beszélt nektek a hullámzás törvényéről? Az emberek kétlényűek — félig szellemek, félig állatok. (Az Ellenségnek az a visszataszító elhatározása, hogy ilyen keveréket hoz létre, volt az egyik ok, ami rábírta Atyánkat, hogy megvonja tőle tá­mogatását!) Mint szellemek az örökkévalóságéi, de mint állati lények az időben élnek. Ez azt jelenti, hogy míg szellemük egy örökkévaló tárgyra irányulhat, testük, szenvedélyeik és képzeletük állandó válto­zásban van, mert az időben lenni annyi, mint folytonosan változni. Az állandóságot tehát legjobban csak a hullámzás formájában közelí­tik meg — újból és újból elérnek egy színvonalat, amelyről újból és újból visszaesnek; életük hullámhegyek és hullámvölgyek sorozata. Ha gondosan figyelted volna gondo­zottadat, életének valamennyi terüle­tén észrevetted volna ezt a hullám­zást — munkája iránti szeretete, ba­rátai iránt való érdeklődése, testi ét­vágya stb. mind-mind föl-le hullám­zik. Amíg a földön él, az érzelmi gaz­dagság és testi elevenség időszakai mindig váltakozni fognak az elszegé­nyedés és ernyedtség periódusaival. Az a szikkadtság és fásultság, ame­lyen gondozottad most átmegy, nem a te müved, mint ahogyan együgyüen gondolod. Természetes jelenség csu­pán, amelyből nekünk semmi jó sem származik, hacsak jól ki nem használ­juk. Annak eldöntésében, hogy mi­képpen lehet legjobban kihasználni, azt kell kifürkésznünk, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom