A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
524 Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából Egy novemberi reggelen Rozgony Pista zörgetett be a plébániahivatalba. Izgatottan mesélte a lőcsfalvi papnak, hogy Halász Pista bácsi ott fekszik a temetőárokban. El-e, hal-e, ő A HALLUCINÁCIÓ bizony nem tudja, mert a nyomozás helyett jobbnak látta, hogy jelentse a dolgot a papnak. A pap felhívta telefonon a doktort, aki jelezte, hogy ő is azonnal indul a temetőbe. Ott majd találkoznak. * * * A lőcsfalvi temető domboldalon fekszik. A déli oldalon, Misefa felé hirtelen lejt, és a domb alján egy sekély es árok húzódik. Itt találták Halász Istvánt a Rozgonyi gyerek kalauzolásával. Az orvos letérdelt mellé, vizsgálgatta. Felnézett a papra.- Még él — szólt röviden. Pistát elküldték a temetkezési vállalkozóért, aki falusi mentőszolgálatot is végzett. Jött is hamarosan a felszereléssel, és az öreg Halászt bevitték az orvos rendelőjébe. Rövid kezelés után magához tért. Nem esett rajta testi sérülés. Közben jólelkű szomszédjai, hallván az esetről, rendbehozták a házát, hazahozták, ágyba tették. Ápolója is akadt a szomszédságból. Az orvos is, a pap is gyakran be-benéztek. Végül az öreg is megszólalt; tőle tudták meg, hogy került a temetőárokba. A szomszédok elbeszélései is segítettek a megoldásban, akik beszámoltak az öreg utóbbi furcsa viselkedéséről. * * * Az orvos röviden így írta le Halász István állapotát: — Hallucináció. Nemigen gyógyítható. A követő kórházi vizsgálat is megállapította, hogy a baj oka az agy barázdákban van. Nem szorul különös kezelésre. A jó szomszédság segítségével meg tud élni. Felesége, a Kati asszony pár éve elhalt mellőle. Egyik fia szintén halott. A másik távol él. Ritkán vetődik haza apjához, mint mondta: van neki is elég baja. A lőcsfalvi papnál ezeket az adatokat találjuk: Egy napon Halász István, ahogy reggelijét fogyasztotta a konyhában, kinézett az ablakon, melyen át gyönyörű napsütéses idő bámult befelé, és az ér
