A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-09-01 / 9. szám

i

396

Figyelmeztet a mai evangélium, hogy ne mézes-mázos, jámbor vagy nagy és látványos szavakkal — melyekre nem adunk fedezetet életünkkel —, hanem őszinte tettekkel szeressük Istent. A zsidó nép vallási vezetőinek címezi Jézus a példabeszédet, de minden korra érvényes, általános mércét ad. Isten nem használ egyféle mércét a vallásos emberek számára, s egy másikat a nem hívők számára.

A példabeszéd nem dicséri az egyik fiúnak talán meggondolatlan nyerseségét és ellenkezését, mint ahogy nem marasztalja el a másik fiú sima és készségesnek mutatkozó modorát. Egy atyáról beszél, akinek kérése van, aki várja az együttműködést, aki türelmes, s aki mindkét fiához bizalommal fordul segítségért. Végtelenül világos és összezavarhatatlanul egyszerű a kép: az a gyermek teljesíti az atyja akaratát, aki megteszi, amit az atyja kér tőle.

Jézus természetesen a mennyei Atyáról beszél s a világgal való kapcsolatáról. Vallásosságunkban tényleg Jézus ezen egyszerű igazságának útján járunk-e, mint az irgalmas szamaritánus, vagy mint az ugyan modortalan és meggondolatlan, de az atyja akaratát mégiscsak teljesítő fiú? Megvan-e imádságainknak, vallásosságunknak a kellő fedezete a mindennapi életünk során, tetteinkben? Olyan tettekben, melyeket a mennyei Atya kér tőlünk — hisz nagyon könnyű saját vágyainkat, akaratunkat, elképzeléseinket tenni Isten akarata helyébe.

Október 4 - ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP A HALÁL ÁRÁN IS ÉLETET TERMŐ SZŐLŐSKERT

A szentmise olvasmányai: íz5,1-7; Fii4,6-9; Mt 21,33-43.

/

Az Ur szőlője az ő választott népe, Izrael; a szőlőmunkások a nép vezetői, akik nem fogadták el, hogy Jézus a várva várt Messiás; a szőlőskert az elutasítás miatt védtelenné válik, Izrael népe szétszóródik; Izrael főpapjai és vezetői ebben a minőségükben nem kapnak hivatalos beosztást az Úr újra bérbe adott szőlőjében, vagyis az Egyházban. . .

Jézus ma hallott példabeszédének közvetlen és első üdvtörténeti értelmét azonnal megértették a főpapok és a farizeusok — le is akarták tartóztatni miatta Jézust —, és kevés templomba járó katolikus van, aki szintén azonnal ne értené, miről beszél Jézus. De a Szentírásba foglalt szövegek nemcsak egy kor, egy embercsoport számára hordoznak jelentést, Isten eleven Szavát jelentik minden kor hívői számára.