A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-01 / 6. szám
244 mérhetetlen gazdagságát (vő. Ef 3,8); ez ugyanis minden embernek van szánva, és mindenkinek a javát alkotja.” A „megváltás szellemének” mélyreható megértése, befogadása és egyre szélesebb körű kisugárzása igen nehéz feladat. Ki kell bújnunk csigaházunkból, bátran okosan, tapintatosan meg kell közelítenünk másokat; félelmeket, csalódásokat, türelmetlenségeket, szorongásokat kell feloldanunk önmagunkban és magunk körül. Olyan feladat ez, amely csak imádságban valósulhat meg: abban, hogy kinyitjuk magunkat Isten felé, átadjuk magunkat pontosan az ő megváltó, újjáteremtő munkájának. Amennyiben embertársainkat szeretnénk a „megváltás szellemének” részesévé tenni, ott is az a legfontosabb, hogy imádkozzunk értük. Jézus Szíve hónapjában ezt a imaszándékot helyezzük egészen előtérbe! MISSZIÓS: . . .India egyházáért és a világ evangelizálására szóló küldetéséért. 1983 végén Indiának 12,5 millió lakosa volt katolikus. Ez Ázsiában a Fülöp-szigetek után a második legnépesebb katolikus csoportot jelenti; India lakosságának pedig 1,71%-át, és — a hinduk, muzulmánok és szikhek után — a negyedik legnagyobb indiai vallást. India egyháza szinte teljesen indiaivá vált. 114 egyházkerületéből egyetlen egynek van nem indiai főpásztora; a papok, férfi és női szerzetesek csak nem egészen 10%-ban külföldi eredetű misszionáriusok. Állandóan növekszik az indiai alapítású szerzetescsaládok száma (1984-ben 217 volt). Hivatásokban igazán bővelkednek a szép számban levő szemináriumok és szerzetes képző központok. Nagyon sok hivatás jön a déli Kerala államból, ahol egyébként a fiatalok színvonalas keresztény képzést és nevelést kapnak. India egyházának nemrég 83 kisszemináriuma volt (5360 fiatallal) és 23 nagyszemináriuma (2000-nél több filozófia- és majdnem 1400 teológiahallgatóval, továbbá 114 olyan növendékkel, aki egyéves lelkipásztori gyakorlatát tölti). India laikus állam. Alkotmánya biztosítja mindenkinek a vallásszabadságot. A vallások többfélesége hagyományos békés légkörben él együtt, legalábbis általában. Egyes államok azonban, amelyeknek többségi vallását fanatista hindu szekták alkotják, rendelkezéseikkel és konkrét valláspolitikájukkal akadályozzák pl. a megtéréseket, a missziósok megtelepedését,és általánosságban a vallási békét. A II. vatikáni zsinat óta a párbeszéd került előtérbe mint a katolikus Egyház evangelizálási módszere. Ez a párbeszéd a hagyomá-
