A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
272 lyozza, hogy az állam előzetes hozzájárulása szükséges a szerzetesrend elöljárójának kinevezéséhez, aki aztán köteles letenni a szokásos esküt az alkotmányra. Az állami engedély az új szerzetesrend maximális létszámát 400 főben állapítja meg, ami elindulásnak valóban elegendő keret. A magyar katolikus egyház karitatív tevékenysége évtizedeken keresztül szinte kizárólag az egyházközségek keretében zajlott. Az eddig rendelkezésre álló anyagi és munkatársi keret országos méretű karitatív-szociális munkát nem engedett meg, bár Lékai prímás tett ily irányú kezdeményező lépéseket: szociális képző, vak gyermekek otthona, szellemi- és mozgássérült gyermekek 80 személyes otthona, XXIII. János szociális otthon s ennek elfekvő intézménye stb. Az e- gész társadalom javát szolgáló, nagyszabású és teljes személyes bevetést kívánó szociális-karitatív egyházi munkát azonban — nemcsak a múltban, de a jövőben is — csak az elkötelezett életre egészen vállalkozó szerzetesközösségi tagok tudják ellátni. Az új szerzetesrend engedélyezésével kapcsolatban ismét érvényesült az állam által eddig is követett elv: egyházi tevékenység Magyarországon csak meghatározott keretben és meghatározott feladatkörrel lehetséges. Az új szerzetesrend megalakulásánál szokatlan körülmény volt, hogy „felülről" indították el, nem „alulról", egy karizmatikus személy kezdeményezésére. A felülről való indítás azonban kizárólag a magyarországi viszonyok között annyira bonyolult jogi keret létrehozására vonatkozik, a feladat, amelyet a tagok vállalnak, már a magyar egyház és társadalom égető szükséglete. Minden remény megvan arra, hogy az új rend munkásságát éppen ezért az egész magyar egyház közmegegyezése fogja támogatni. A SZERZETESRENDEK FELADATA A MAGYAR EGYHÁZBAN A magyarországi katolikus egyház szükségletei — a különleges körülmények ellenére is — ugyanolyanok, mint bármelyik más ország egyházáé. így a szerzetesi intézmény elsődleges feladata Magyar- országon is az lesz, hogy keretet adjon a személyhez szóló, de a közösség javára is kapott isteni hívásnak. A szerzetesi hivatás különleges hivatás, melyhez hozzátartozik az eszkatologikus „jelszerep", az Isten Országa melletti tanúságtétel egy testvéri közösségben. Ezt egyházmegyei keretben dolgozó papként a legjobb szándék mellett is képtelenség megvalósítani. (Folytatás a 221. oldalon)
